Jelentős világpolitikai összefüggései is vannak a verespataki bányaügynek

 

Románia UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu az elmúlt héten tájékoztatta a román sajtót arról, hogy a román külügyminisztérium – a bukaresti kulturális szaktárca kérésére – leállította azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségek listájára. Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a hirado.hu megkeresésére azt mondta: az évek óta húzódó verespataki bányaügynek jelentős világpolitikai összefüggései vannak.

A román kormány leállította azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna a UNESCO védett kulturális örökségek listájára – tájékoztatta a romániai sajtót a múlt héten az ország UNESCO-nagykövete, Adrian Cioroianu. A procedúrát a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Suteu kezdeményezte még 2016 januárjában; Suteu a kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot. Verespatak védett kulturális örökségi listára való felkerülését június végén kellett volna tárgyalnia az UNESCO Világörökség Bizottságának.

Cioroianu szerint a jelenlegi bukaresti kormány nem ért egyet a felterjesztéssel mindaddig, amíg folyamatban van a román állam és a Verespatakon aranybányát nyitni akaró kanadai Gold Corporation közötti kártérítési per, amelyben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. A döntés körülményeiről, előzményeiről és hátteréről a hirado.hu a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Románia-szakértőjét, vezető elemzőjét, Barabás T. Jánost kérdezte.

Használaton kívüli külszíni aranybánya Verespatakon (MTI-fotó: Bíró István)

– Mihai Tudose volt miniszterelnök tavaly szeptemberi, erre vonatkozó bejelentésének fényében már várható volt az eljárás leállítása?

– Az erdélyi Verespatak falu és a bánya UNESCO-világörökségi titulusáról való lemondás okait, illetve az egész bányaüzletet szigorú titoktartás védi, így csak a médiahíreket elemezhetjük. A román kormány lépése várható volt, mert a kormányzó balliberális koalíció (PSD, ALDE pártok) már hosszú évek óta a bányanyitás mellett érvel, a titkosszolgálatok által befolyásolt államfői hivatal és a fő ellenzéki nemzeti liberális (PNL) párt viszont tiltaná a környezetpusztító kitermelést. A fő kormányerő, a szocialista PSD teret akar nyerni az eddig többnyire ellenzéki Erdélyben, és ottani pártklientúrája követelésére is megnyitná a bányát, amely a Nyugati-Kárpátok egy kistérségének boldogulását szolgálhatná. A másik tábor a polgári titkosszolgálat (SRI) és sajtójának vezetésével nehezményezi, hogy a bányászat profitjának 20-25 százaléka maradna csupán az országban, és hogy nincs feltárva a valós helyzet, valamint a kitermelés romboló hatása sem tisztázott. Tény, hogy hivatalosan arany- és ezüstkészletek vannak a hegyekben, de szakértők tudni vélik, hogy a mostani információs gazdaságnak létszükséges ritkafémekből – germánium, arzén, titán, molibdén, vanádium, nikkel, króm, kobalt, gallium, tellúr – is jelentős mennyiség van jelen – európai stratégiai fontosságúvá téve a kitermelést.

Külszíni bányászati kitermelés krátere az erdélyi Verespatakon (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a román parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Kifejezetten az arany és az ezüst bányászata nem lenne túl kifizetődő, még akkor sem, ha igen nagy mennyiségben és a hagyományos környezetpusztító ciános derítéses technikával történne – amit az Európai Unió amúgy is nehezen tolerálna. A Földön rendkívül ritka tellúr – ami ritkább a platinánál is – viszont a napelemek, akkumulátorok, elektronikai félvezetők alkotóeleme. Akinek tellúrbányája van, az jelentős előnnyel indul a világhatalmi játszmákban. A világörökségi védelemről való mostani lemondás azt jelzi, hogy a színfalak mögött még mindig fontos tárgyalások zajlanak az üzletről, nincsenek még tisztázva az üzlet beindításának feltételei – és ennek megfelelően a koncesszióval rendelkező, de bányászattól letiltott Gabriel Resources kanadai cégnek való kártérítés sem. Egyébként a hivatalos román indoklásban az UNESCO-védelemről való lemondás oka a kanadaiakkal való per lezáratlansága.

– A pályázattól való visszalépés pusztán román belpolitikai ügy?

– A verespataki bányaügynek jelentős világpolitikai összefüggései vannak. Miután a kitermelési jogot kapott Gabriel Resources munkálatait leállította az akkori román vezetés, a kanadai kormány jelentős nyomást gyakorolt Bukarestre a vállalat érdekében. Torontóban van a legfontosabb ásványtőzsde a világon, Ottawa globálisan sokat akar nyerni a bányaiparban. A Trudeau-dinasztia és a kanadai politikai elit ideológia gátlások nélkül épített kapcsolatokat Kubával, Líbiával, Kongóval, Észak-Koreával, hogy hozzáférhessen értékes ásványlelőhelyeikhez. Ugyanakkor a Gabriel Resources az izraeli–kanadai állampolgár Beny Steinmetz üzletember többségi tulajdonában áll. Steinmetz anyacégét, a kanadai BSGR-t az FBI vizsgálta 2008-ban többek között azért, mert az afrikai Guineai Köztársaságban a vádak szerint vesztegetéssel jutott hozzá az itt lévő, a világ egyik legnagyobb vasérckészletéhez. A nemzetközi sajtóból kiderül, hogy Steinmetz cége, a BSGR viszont Soros Györgyöt perelte be 2017-ben egy New York-i bíróságon, mert alapítványai Steinmetz „vállalatait rágalmazták a nyilvánosságban”. Sierra Leone Köztársaságban Steinmetz egy magánhadsereget hozott létre, és polgárháborús körülmények között vált a gyémántbányák tulajdonosává, amit a Soros által létrehozott EITI globális bányaipari vállalat akart magának, és egy új kormány hatalomra jutását támogatva Sierra Leonéban perre ment ez ügyben a BSGR-rel. Soros György is érdekelt az afrikai bányászatban, és Steinmetz fő üzleti ellenfele. Soros alapítványai szerveztek tüntetéseket és médiakampányt Romániában Steinmetz verespataki üzlete ellen is.

Munkások dolgoznak egy turisztikai célból megnyíló római kori bányában, a romániai Verespatakon, 2011 szeptemberében (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

Steinmetz az izraeli és amerikai választási kampányok egyik fő szponzora, és bár jelenleg házi őrizetben van pénzmosásért elítélve, de megmaradtak jó kanadai, egyesült államokbeli és izraeli kapcsolatai, amelyeket mozgósítani tud romániai érdekeiben. Steinmetzet Romániában is elítélték a volt királyi ház ingatlanjaival való spekulációért, ezért cégei a háttérbe vonultak az ottani nyilvánosságból. Ez a folyamat egybeesik azzal, hogy a mostani amerikai kormányzat leállította a Soros alapítványai, illetve az USAID és más washingtoni kormányprogramok közötti együttműködést. A román kormány tehát jól mérte fel, hogy a külföldi üzletpartnerek problémái miatt itt a megfelelő pillanat a bányaügy újratárgyalásához.

Steinmetz Gabriel Resources vállalatát az a White and Case LLP  amerikai ügyvédi cég képviseli, amely Ukrajnában szervezi az amerikai befektetéseket, és a Franklin Templeton globálisan legnagyobb befektetési alapot közvetítette ki a román kormány felé. Jelenleg utóbbi felek alakítják amerikai tanácsadók segítségével a román állami vagyonból létrehozandó befektetési alapot (Fondul Suveran de Investitii). A Gabriel Resources tehát része a térségünkben terjeszkedő, Washington által kiemelten támogatott amerikai vállalkozásoknak.

Az Anca-ház a romániai Verespatakon. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni Verespatakon (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt, 2011. szeptember)

Az „oroszpárti” média, így a Sputnik hírportál felfigyelt a verespataki ügyre és az állami befektetési alapra is, és internetes portálokon támadja ezeket zavaros összeesküvés-elméletekkel. Utóbbiak viszont az ábrándos román nacionalizmusnak és az antiszemitizmusnak adnak tápot. Washington és Bukarest is bizonyára felfigyelt arra, hogy a bányaügy a nemzetközi információs hadviselés eszköze lett, ami szorosabbra húzhatja a román–amerikai felek közötti együttműködést. A verspataki projekt tehát nemzetközi jelentőségű, összefüggésben az Egyesült Államok térségünkbeli gazdasági-biztonsági jelenlétével, Földünk ásványkészletének újraosztásával, a kibontakozó információs gazdaság hatalmi átrendeződésével, és az információs hadviselés révén eszközzé vált a Kelet–Nyugat hibrid konfrontációban is.

Mielőtt a román parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, a Gold Corporation 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával. Különböző beruházásokat el is végeztek, ezért a kanadaiak a Világbank egyik kereskedelmi bíróságához folyamodtak, és jelentős összegű kártérítést követelnek.

– Mi lehetett az oka annak, hogy a Dacian Ciolos-vezette kormány kulturális minisztere mandátuma utolsó napján terjesztette fel a UNESCO-hoz a pályázatot? Ez valóban lehetett törvénysértő eljárás?

Dacian Ciolos 2017-es kormányzásának  végén terjesztette fel védelemre Verespatakot a UNESCO-hoz, ami önmagában is szokatlan, mert az utolsó napokban egy kormány számára nem illik már fontos döntéseket hozni. A mostani Dancila-kormány azzal támadja ez utóbbi döntést, hogy ellentmond a Gabriel Resources-zel kötött kétoldalú szerződének, amely kitermelési koncessziót ad a kanadaiaknak. Teodor Melescanu szemfüles román külügyminiszter azt is kiderítette, hogy az UNESCO-nak beadott projekten nem szerepel Ciolos akkori kormányfő aláírása. Mindezek nyomós érvek Ciolos és a környezetvédő beadvány ellen, amelyek bíróságon is megállnák a helyüket. Ciolos kormányzását támogatták a Soros-alapítványok, és a francia–német páros is –, de az Egyesült Államok nem mutatott különösebb érdeklődést iránta. Itt jegyezném meg, hogy Romániában tudtommal hét UNESCO által védett terület és kulturális érték van – egyik sem magyar vonatkozású.

– Hogy látja: valóban a világörökségi listára kerülésen áll vagy bukik Verespatak és környékének jövője, vagy anélkül is elkerülhető a bányanyitással járó természetkárosítás? Mi lehet Magyarország érdeke ebben az ügyben, végkimenetelét tekintve?

– Az UNESCO-listára való felkerülés elodázná a kitermelés megnyitását, de az arany és ezüst mellett jelentős mennyiségben jelen lévő ritkafémek miatt, Verespatak térségének rosszabbodó helyzete okán, valamint a külföldi hatalmak regionális ambícióinak is köszönhetően nehéz lenne megállítani végérvényesen az üzletet. A jelek azt mutatják, hogy a kanadai és amerikai érdekelt felek nehézségei miatt a román kormány most tudna kedvezőbb feltételeket kicsikarni a bányanyitásért – ezért nem érdekelt az UNESCO védelmében. Itt nem csupán pénzügyi, munkahelyteremtési, környezetvédelmi feltételekről van szó – hanem a bánya nemzetközi fontosságának megfelelően román diplomáciai, hadseregépítési, politikailobbi-hozadékot is vár Bukarest. Belpolitikában a bukaresti kormánnyal ellenfél államfői hivatal, a polgári titkosszolgálat és a politikai ellenzék veresége lenne a kitermelés elkezdése, de a felmérések szerint főleg a vidéki lakosság relatív többsége támogatná ezt. A román kormánynak mindenképp gyorsan kell cselekednie, hogy elkerülje nagyvárosok fiataljainak utcai tiltakozását – és ne sérüljön a Kelet–Nyugat közötti információs háborúban. Magyarország fő érdeke, hogy a folyóvizek ne szennyeződjenek, maradjon meg valamennyire a magyar történelem számára is fontos kulturális hagyaték, és a folyamat a demokratikus értékeket, az átláthatóságot segítse térségünkben. Azt is érdemes észrevennünk, hogy az ügy szereplői nem egyértelműen ellenfelek vagy barátok, ezért helyes lehet egy óvatos távolságtartás részünkről.