Trump szabadkereskedelmi övezet létesítését javasolja a G7-eknek

 

Donald Trump amerikai elnök szabadkereskedelmi övezet létesítését javasolta a G7-országcsoport tagjai között a csoport kanadai csúcstalálkozójának szombati napján, mielőtt elutazott volna Szingapúrba.

Amint sajtóértekezletén kifejtette, ebben az övezetben nem volnának sem vámok, sem állami támogatások, sem kereskedelmi korlátok. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok igazságos hozzáférést követel magának a piacokon, és hogy vessenek véget az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak. „Az Egyesült Államokat évtizedeken át kihasználták, és ha ez nem változik meg, akkor nem kereskedünk velük” –jelentette ki országa partnereire utalva. Hozzátette, hogy az „igazságtalan kereskedelmi megállapodásokért” nem a G7-beli országokat hibáztatja, hanem a korábbi amerikai vezetőket. Figyelmezette az Egyesült Államok kereskedelmi partnerországait, hogy ne viszonozzák az acél- és alumíniumtermékekre nemrég kivetett amerikai büntetővámokat, mert azzal „hibát követnének el”.

A kanadai csúcstalálkozó fő témája Trump elutazásáig az új amerikai védővámok voltak.

Angela Merkel német kancellár, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Donald Trump amerikai elnök (b-j) a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/AP/Evan Vucci)

Angela Merkel német kancellár, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Donald Trump amerikai elnök (b-j) a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/AP/Evan Vucci)

Kiváló a kapcsolat

Trump kiválónak minősítette kapcsolatát a többi G7-es vezetővel, különösen Justin Trudeau kanadai kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, és nagyon jónak értékelte a csúcstalálkozót. Visszautasította azt a felvetést, hogy elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre jobban elszigetelődne a világban.

Trump szerint jövő heti szingapúri csúcstalálkozója Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel „soha vissza nem térő alkalom” lesz az ázsiai ország számára. Sajtóértekezletén azt mondta: „békemisszióra” megy, amelyben a cél a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tétele. Kim Dzsong Un most „naggyá teheti” országát, de ez egyszeri lehetőség lesz. „Ismeretlen területre indulok a szó szoros értelmében” – mondta, hozzátéve, hogy úgy érzi, a találkozó sikeres lesz, de azonnal tudni – „ösztönösen érezni” – fogja, ha Kim Dzsong Un nem veszi komolyan a tárgyalást az észak-koreai atomprogramról, és akkor ő „nem fogja vesztegetni” egyikük idejét sem. „Minden a dolgok pillanatnyi változásán múlik majd!” – szögezte le az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között újratárgyalt Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménnyel (NAFTA) kapcsolatban Trump azt mondta, hogy  „meglehetősen közel” vannak a megállapodáshoz. Kétféle záradékról tárgyalnak, amely szerint bármely tagország ideiglenesen felfüggeszthetné részvételét a szerződésben. A végeredmény vagy egy jobb NAFTA lesz, vagy az Egyesült Államok külön megállapodásai Kanadával és Mexikóval – mondta.

Trump kiállt amellett, hogy folyamatosan hamisnak nevezi a sajtó egy részét. Kijelentette, hogy vannak az amerikai sajtóban olyan emberek, akik “az Egyesült Államokkal, az amerikai állampolgárokkal vannak, ők büszke állampolgárok, és vannak, akik “hihetetlenül tisztességtelenek”.

„Békét akarunk a világban, nem pedig játszadozni”

A G7-csoportnak 1997-től tagja volt Oroszország is, de a Krím 2014-es annektálása miatt tagságát felfüggesztették. Trump közvetlenül a mostani csúcstalálkozóra való érkezése előtt felvetette, hogy ismét engedjék meg Oroszország részvételét a csoportban, és a szombati sajtótájékoztatóján megismételte ezt, mondván, hogy “előnyös” volna Moszkva ismételt részvétele, miután – mint fogalmazott – „békét akarunk a világban, nem pedig játszadozni”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta a csúcstalálkozón: reméli, hogy a csoport a lehető leghamarabb visszaengedi sorai közé Oroszországot, mert „fontos a párbeszéd” Moszkvával, de ezzel nem azt akarja elérni, hogy azonnal oldják fel Oroszországgal szemben a Krím annektálása és az ukrajnai háború miatt rá kivetett büntetőintézkedéseket. „A szankciók a minszki megállapodással vannak összefüggésben, amely pedig még nem teljesült maradéktalanul” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre a témára reagálva Moszkvában azonnal közölte, hogy Oroszország nem akar visszatérni, elégedett azzal, hogy tagja a G20-as országcsoportnak (a világ 20 legjelentősebb gazdaságának). Lavrov hozzátette, hogy Oroszország soha nem kérte visszavételét a G7-be. „A G20-aknál nem lehet ultimátumokat adni, és a tagországoknak megállapodást kell elérniük. Ez a formáció ígéretesebb a jövőre nézve” – jelentette ki Lavrov.

A francia elnöki hivatal közlése szerint a kanadai csúcstalálkozó „jó úton van afelé”, hogy a végén megszülessen egy közös és tartalmas zárónyilatkozat, ennek pedig „nagy a valószínűsége”. Hírügynökségek jelentései szerint erre a találkozó előtt kevés remény volt. Lesz kompromisszumos nyilatkozat a kereskedelemről, és ebben arról lesz szó, hogy modernizálni kell a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO). Az Elysée-palota azonban hozzátette, hogy három témában nem lesz egységes zárónyilatkozat, hanem hasonlóan a tavalyi G7-csúcshoz, amikor is a párizsi klímamegállapodás volt az ellentét tárgya, külön nyilatkozatot ad ki az Egyesült Államok és külön egy közöset a többi tagország, azaz Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország. Ez a három téma a klímaváltozás, a környezetvédelem és az óceánok műanyaggal való szennyezésének felszámolása.

Angela Merkel német kancellár a sajtónak nyilatkozva sajnálkozott amiatt, hogy a hét ország közül az Egyesült Államok az egyetlen, amely nem tartja magát ahhoz a közös vállaláshoz, miszerint 2030-ra újrafeldolgozhatóvá tennék az óceánokba került műanyaghulladékot. „Az Egyesült Államok elvben amellett van, hogy védeni kell az óceánokat, de számszerűsíthető célok kitűzésében nem akar részt venni ezen a területen” – jelentette ki Merkel.