Barnier a Brexitről: A tervezet több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad

 

Súlyos kételyeit fogalmazta meg az Európai Unió főtárgyalója az Észak-Írországra vonatkozó új brit javaslatokkal kapcsolatban.

A brit kormány javaslata értelmében az Egyesült Királyság „korlátozott ideig” tartaná magát a vámunió szabályrendszeréhez, ha a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges egyezségre jutni a kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról.

Barnier brüsszeli sajtóértekezletén leszögezte: nem terjeszthető ki a szigetország egészére az uniós megoldási javaslat, amelynek értelmében megfelelő jövőbeli megállapodás hiányában Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak.

A főtárgyaló bírálta, hogy Theresa May brit kormányfő ideiglenes megoldásról beszélt, és hangsúlyozta, tartósan meg kell akadályozni a fizikai határellenőrzési rendszer visszaállítását az Ír-szigeten. Kiemelte ugyanakkor: a brit tervezet több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad, de ez még nem jelenti annak teljes elutasítását, a felek folytatni fogják az egyeztetést.

A brit EU-tagság várhatóan jövő márciusban szűnik meg, de a brit kormány és az Európai Unió elvi megállapodása alapján ezután átmeneti időszak következne, mely 2020 végéig tartana, és addig az Egyesült Királyság és az uniós partnerországok a jelenlegi szabályrendszer alapján férnének hozzá egymás piacaihoz. Továbbra is megoldatlan kérdés azonban, hogy az átmeneti időszak után milyen vámszabályok lépnek érvénybe a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben.

London válasza Barnier-nak: „soha nem lesz határ Észak-Írország és Nagy-Britannia között” 

A londoni miniszterelnöki hivatal feltűnően indulatos hangvételű nyilatkozatának előzményeként Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: nem terjeszthető ki az Egyesült Királyság egészére az Európai Bizottság azon javaslata, amelynek értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Ez a javaslat – amelyet a bizottság még 2017 végén terjesztett elő – London értelmezése szerint gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írország továbbra is részese lenne az Európai Unió vámuniójának, jóllehet az Egyesült Királyság az uniós tagság megszűnésével egy időben az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni.

Az Európai Bizottság e javaslatával szemben a brit kormány csütörtökön előterjesztett egy alternatív javaslatcsomagot, amelynek lényege az, hogy ha az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú kereskedelmének vámszabályozásáról szóló végleges egyezséget nem sikerülne megkötni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak 2020 végén esedékes lejártáig, akkor még egy évvel meghosszabbodna az átmeneti időszak, de csak a kétoldalú kereskedelmi forgalom vámszabályozására szűkítve.

A dokumentum – amelyet az EU-nak is jóvá kellene hagynia – leszögezi, hogy a brit kormány várakozása szerint a majdani vámeljárásokat szabályozó végleges megállapodás legkésőbb 2021 végéig életbe lép.

A brit EU-tagság várhatóan jövő márciusban szűnik meg, de a brit kormány és az Európai Unió elvi megállapodása alapján ezután átmeneti időszak következne, amely 2020 végéig tartana, és addig az Egyesült Királyság és az uniós kereskedelmi partnerországok a jelenlegi szabályrendszer alapján férnének hozzá egymás piacaihoz, beleértve a mostani vámmentes kereskedelmet biztosító vámszabályozást.

A csütörtöki brit javaslat szerint az Egyesült Királyság egésze „korlátozott ideig” még tartaná magát az Európai Unió vámuniójának szabályrendszeréhez, ha az átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról.