Áder: Magyarország 2024-re teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-követelményeket

 

Magyarország 2024-re teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-követelményeket – közölte Áder János köztársasági elnök pénteken Varsóban, a bukaresti kilencek államfői találkozója után nyilatkozva a magyar közmédiának.

A bukaresti kilencek (a NATO keleti szárnyának országai: V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária – B9) varsói csúcstalálkozójának egyik fő témája az volt, hogyan lehet a NATO költségvetését növelni, és a tagállamok biztonságát hogyan lehet erősíteni – számolt be Áder János.

Felidézte: azt a feltételt, hogy a védelemre a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát fordítsák, idén a 29 NATO-tagállam közül nyolc tudja teljesíteni, 12 ország viszont még fel sem vázolta azt a menetrendet, amely szerint a kétszázalékos szintre jutnak.

Magyarország azon 9 ország közé tartozik, amelyek e tekintetben világos tervvel rendelkeznek, a hazai védelmi kiadások 2024-re érik el a NATO által követelt szintet – közölte Áder. Hozzátette:  a B9 egyike sem tartozik azon országok közé, amelyek még nem dolgoztak ki tervet a védelmi kiadások növelésére.

Rumen Radev bolgár, Klaus Iohannis román, Raimonds Vejonis lett, Áder János magyar, Dalia Grybauskaite litván és Andrzej Duda lengyel elnök (b-j) a Bukaresti Kilencek (B9) találkozóján Varsóban, az elnöki palotában 2018. június 8-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rumen Radev bolgár, Klaus Iohannis román, Raimonds Vejonis lett, Áder János magyar, Dalia Grybauskaite litván és Andrzej Duda lengyel elnök (b-j) a bukaresti kilencek találkozóján Varsóban
(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Szerinte az emelt védelmi kiadások három célt szolgálnak: a NATO-követelmények teljesítése mellett az ország biztonságának garantálását, valamint a védelmi képességek fejlesztését „a megnövekedett terrorveszély és a várhatóan tovább növekvő migrációs nyomás szemben”.

Az államfő beszámolója szerint a varsói találkozó résztvevői a NATO-t délről és keletről érő fenyegetésekről is beszéltek. Az utóbbi az ukrajnai konfliktus kapcsán erősödött fel, „különösen a szomszédos országokban erős a félelem, hogy ez a konfliktus tovább folytatódik” – mondta.

A déli fenyegetés az elsősorban a nyugat-balkáni országokat érintő migrációs nyomás és a növekvő terrorveszély, a vita során a résztvevők mindkét veszélyt „reálisnak és a NATO szempontjából komolyan veendő és a közeli jövőben kezelendőnek találták” – számolt be Áder János.

A Nyugat-Balkán országai NATO-integrációjáról beszélve, Áder elmondta: a B9-országok támogatják a NATO-ban a nyitott ajtók politikáját. A nyugat-balkáni bővítést a csúcstalálkozón senki sem kifogásolta, mindenki egyetért vele – számolt be. Megjegyezte viszont: amikor a NATO-ban konkrét döntésekre kerül majd sor, akkor minden egyes ország felkészültségét külön fogják mérlegelni.

Áder a mihamarabbi integráció mellett szállt síkra, jelentős biztonsági tényezőnek minősítette ezt. A nyugat-balkáni országok NATO-integrációja, valamint az európai uniós integrációja is a jövőben „Európa békéjét, nyugalmát és biztonságát szolgálja majd” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A B9 államfői részt vettek pénteken Lengyelország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is a Belweder elnöki palotában. Áder János itt átadta Andrzej Duda lengyel elnöknek annak a díszkardnak a hű másolatát, amelyet Kolozsvár polgársága 1848 decemberében adományozott Bem József lengyel tábornoknak, miután az erdélyi hadjárat során Bem seregei felszabadították Kolozsvárt a császári seregek megszállása alól.