A migráció volt a legfontosabb kérdés a választási kampányban és a törésvonalat az jelentette, hogy miként viszonyuljon Szlovénia a bevándorláshoz – mondta Ördögh Tibor Balkán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.
Az előrehozott parlamenti választásokat azért kellett kiírni, mert Miro Cerar miniszterelnök lemondott posztjáról, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egyik 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét. Cerar szerint a bíróság döntése miatt kétségessé vált kormánya egyik legfontosabb tervének kivitelezése.
A vasárnapi választást a Janez Jansa vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte a felmérések szerint 25 százalékkal, ezzel 25 mandátumot szerzett, de ez sem elég az abszolút többséghez. A Szlovén Demokrata Párt természetes szövetségesei, az Új Szlovéniát (NSi) valamint a Szlovén Nemzeti Párt összesen 36 mandátumot szerzett, amely kevés a többséghez szükséges 46 mandátumhoz.
Janez Jansa. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A migráció központi téma volt
A migráció témáját a Szlovén Demokrata Párt (SDS) beemelte a kampányba, míg a baloldal ezt kevésbé hangsúlyosan kezelte – fogalmazott Ördögh Tibor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az SDS 2014-hez képest 180 ezerről 220 ezerre növelte támogatottságát, ami azt jelzi, hogy sikeresen mozgósítottak – fogalmazott a szakértő.
Az eddig kormányzó baloldal szétforgácsolódott: Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártját, a Modern Közép Pártját (SMC) 9,8 százalékon mérték, ezzel a korábban 300 ezres párt támogatottsága 85 ezerre zuhant.
Kérdéses a kormányalakítás
A törvényhozás második legerősebb pártjává nőtte ki magát az újonnan alapított Marjan Sarec Listája (LMS), amely 12,6 százalékávál 13 mandátumra számított. A Szociáldemokrata Párt (SD) 9,92 százalékkal,10 mandátummal a harmadik helyen végzett, míg a Baloldal (Levica) 9,5 százalékot kapott.
A fenti adatok szerint sem az SDS, sem az LMS nem tud majd kompromisszumok nélkül kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló kormányalakításhoz 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben. Az LMS és a baloldali pártok jelezték, hogy nem lépnek koalícióra a Jansa vezette konzervatívokkal.
Borut Pahor kormányfő korábban már kijelentette, hogy elsőként Janez Jansának ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 órán múlva, legkésőbb hét napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.
Ördögh Tibor elmondta, hogy egy széles baloldali-liberális ellenzéki összefogásnak 47 mandátuma lenne, amely szintén nem jelentene biztos többséget.