Önmagát akadályozza jelenlegi politikájával Ukrajna

 

A kárpátaljai magyar kisebbség megvédése érdekében a magyar kormány memorandumban kezdeményezi egy új NATO-politika elindítását Ukrajna esetében. Szijjártó Péter szerdán Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral tárgyalt, ahol az Egyesült Államok segítő szándékát fejezte ki az ukrán helyzet rendezésével kapcsolatban. Horváth József biztonságpolitikai szakértő komoly eredménynek nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat visszavonását.

A kárpátaljaiak számára fontos, hogy a magyar kormány kiáll a jogiakért, és mindaddig nem enged, míg nem születik megfelelő döntés az oktatási törvény hetedik passzusát illetően. Ez az a passzus, ami az ötödik osztály után ellehetetlenítené az anyanyelven történő oktatást a kisebbségi iskolákban – mondta az M1 ukrajnai tudósítója.

Hozzátette: Magyarországnak és a kárpátaljai magyaroknak a legtöbb nemzetközi szervezet igazat adott. Októberben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése állt ki a törvény ellen, decemberben pedig a Velencei Bizottság. Ukrajnában ezt másképp értelmezik, és úgy kommunikálják, hogy az ő javukra döntött a jogi testület. Ezért csak a NATO-n keresztül lehet egyedül nyomást gyakorolni az országra – ez a magyar kormány és a kárpátaljai magyarok véleménye is.

A magyar kormány szerint Kijev nem teljesíti számos nemzetközi kötelezettségvállalását, folyamatosan a kisebbségjogok korlátozását célzó jogszabályokat vezet be. Ukrajna NATO-integrációs folyamatának fenntartása érdekében Budapest azt javasolja, hogy Kijev biztosítsa, hogy a NATO tagországaihoz tartozó kisebbségek, így a magyar kisebbség is mentesüljenek a korlátozó törvények végrehajtása alól. Mindenki abban érdekelt, hogy Kijev integrálódjon, de a közös értékekhez neki is tartania kell magát – tette hozzá a tudósító.

Magyarország a konfliktus megoldásában érdekelt

Szijjártó Péter szerdán Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral tárgyalt, majd kijelentette: Magyarország nagyra becsüli az amerikai segítséget.  A külügyér hozzátette: Magyarország a konfliktus megoldásában érdekelt, és szeretnék, ha a júliusi NATO-csúcsig megoldódna a kérdés. Szijjártó Péter egyébként kedden találkozik Pavlo Klimkin urkán külügyminiszterrel is.

A júliusi NATO-csúcs Ukrajna számára nagyon fontos, de ha nem változik a helyzet, akkor nem lehetnek ott a találkozót. Ezt a nyilatkozatot semmibe véve az Ukrajinska Pravda kijevi újságban olyan cikk jelent meg, amely szerint Orbán Viktor és Magyarország támadást indított Ukrajna ellen. A cikk szerint Magyarország, mint NATO-tag nem képes Ukrajnát diszkreditálni abban a szövetségben, amelynek tagja. A lap szerint a jövőben Szijjártó Péter ellenséges politikát fog vinni Ukrajnával szemben. Egyes ukrán lapok kiforgatták a magyar álláspontot és azt állítják, hogy Magyarország arra kéri a NATO-t, hogy ne támogassa Ukrajnát – jelentette az M1 tudósítója.

Komoly eredmény a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat visszavonása

Az ukrán sajtóban megjelenő hírek egy tipikusnak mondható kommunikációs „küzdelem” részét képezik, amellyel megpróbálják befolyásolni a hazai közvéleményüket – mondta Horváth József az M1 Ma reggel című műsorában.

Ukrajna és Oroszország háborúban áll, még akkor is, ha ez egy hibrid háború, amit sajátos eszközökkel vívnak. Egy befagyott konfliktusról beszélhetünk, így a kisebbségi jogok szigorítását szabályozó törvény alapvetően az orosz kisebbség ellen irányul, de a magyarokat is fájdalmasan érinti – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Azt, hogy az ukrán elnök visszavonta a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítására tett javaslatát egy komoly eredménynek nevezte Horváth József. Ez – véleménye szerint – a magyar kormány külpolitikáját igazolja.

A magyar kormány egy lépéssel hátrébb kényszerítette az ukrán kormányt a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán – mondta a szakértő. Ukrajnának tudomásul kell vennie, hogy a csatlakozáshoz bizonyos belső jogszabályoknak és elveknek meg kell felelnie.

Önmagukat akadályozzák 

Kitért arra is, hogy Ukrajna vonatkozásában inkább egy elitváltásról beszélhetünk, hiszen az emberekben – ahogy fogalmazott – „a Majdan téri forradalom” idején volt egyfajta naiv hit, hogy alapjaiban megváltoznak majd a dolgok országukban. Szembesülniük kellett azonban azzal, hogy azóta süllyedt az ukrán emberek életszínvonala. Az ukrán kormány nem tudta beváltani azokat az ígéreteket, amelyekkel hatalomra került és leváltotta az oroszbarát elitet.

Jelenleg olyan elitjük van, amely azt gondolja, hogy egy Nyugat- és Amerika-barát politikával sikerült Ukrajnát jó irányba vinniük, azonban jelenlegi politikájukkal önmagukat akadályozzák a csatlakozásban – mondta biztonságpolitikai szakértő.

Az Egyesült Államok kezében számos olyan eszköz van, amellyel az ukrán kormányt a megegyezés irányába tudja terelni. Az USA számára Ukrajna stratégiai kérdés, hiszen Oroszországgal szemben az orosz érdekövezetből való kivonás számára fontos. Ezzel együtt a NATO számára sem mindegy az, hogy Oroszország közvetlen szomszédságában milyen viszonyok vannak. Horváth József szerint az amerikaiak belépése a belső „határ menti” konfliktushelyzet megoldásába abba az irányba mutat, hogy akár rövid időn belül megoldódhat a helyzet.

Erős a nemzetbiztonsági kockázat

Beszélt arról is, hogy Ukrajnában az állam rendszerszerű működésében komoly hiányosságok vannak, jelentős összegek tűnnek el a rendszeren belül, és azok a támogatások, amely az Európai Unió célzatosan juttat el az országba, nem érkeznek meg a célokhoz. Ezért fagyasztották be az uniós támogatások folyósítását – fogalmazott Horváth József.

Nemzetbiztonsági szempontból Ukrajna egy instabil ország, amelyben a lakosság körülbelül tíz százaléka orosz nemzetiségű és legalább tíz százalék oroszul beszélő ukránnak van kategorizálva – ez önmagában is egy komoly nemzetbiztonsági tényező a szakember szerint. Hozzátette: ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a korrupció, a szervezett bűnözés Ukrajnán belül milyen mélyen beépült az államstruktúrába, és a gazdaság működőképessége meglehetősen korlátozott, elmondható, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetében egy komplex kockázati csomagról beszélhetünk.

Címlapi kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd