Véget ért az uniós állam- és kormányfők, valamint a nyugat-balkáni államok vezetőinek találkozója Szófiában, de nem született kézzelfogható eredmény. Nem határoztak meg céldátumot a térség államainak uniós csatlakozására. Pedig több szakértő is sürgetné Brüsszelt, mert ha Európa nem lép, akkor más nagyhatalmak „elfoglalhatják” a balkáni régiót. Abban azért sikerült megegyezni, hogy a bevándorlás ügyében továbbra is szorosan együttműködik az EU a Balkán országaival – közölte az M1 Híradója.
Egymás után érkeztek az európai uniós országok vezetői a bolgár fővárosban rendezett uniós csúcstalálkozóra csütörtökön. Ez alkalommal azonban nem csak az EU-tagállamok állam- és kormányfői szerepeltek a meghívottak között. A szófiai tanácskozás fő témája ugyanis a Nyugat-Balkán országainak integrációs törekvése volt. Az uniós vezetők albán, boszniai, koszovói, macedón, montenegrói és szerb partnereikkel egyeztettek a térség társadalmi-gazdasági fejlődéséről.
Magyarországot a csúcson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki a tárgyalások megkezdése előtt több kétoldalú találkozón is részt vett. Találkozott többek között Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnökkel, a holland Kereszténydemokrata Tömörülés vezetőjével, valamint a konzervatív macedón párt elnökével. A kormányfő Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyalt, akivel megállapodtak abban, hogy a jövőben intenzívebbé teszik a kétoldalú párbeszédet.
Az EU támogatja Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját
A csúcson az Európai Unió képviselői egyértelműen támogatták a nyugat-balkáni régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását, a régió országai pedig elkötelezték magukat az európai integráció mellett.
Az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcsértekezletének résztvevői a szófiai Nemzeti Kultúrpalotánál (MTI/AP pool/Darko Vojinovic)
A találkozó bevallott célja volt az is, hogy az Európai Unió szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel a biztonság és a migráció területén – erről már az Európai Parlament elnöke beszélt az ülés után. Antonio Tajani úgy fogalmazott, a Törökországgal kötött megállapodás és a nyugat-balkáni államok együttműködése révén megfékezhető a migráció ezen az útvonalon. A terrorizmus elleni elkötelezett fellépésükre is számítunk, mert napjainkban számos dzsihadista tér vissza a Balkánra, Koszovóba és máshová is – jegyezte meg.
Változatlan maradt a céldátum
A Nyugat-Balkán országai ugyanakkor konkrét csatlakozási időpontot nem kaptak, a tanácskozáson változatlanul hagyták a korábban megadott 2025-ös céldátumot.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban éppen a folyamat gyorsítása lenne a cél. Szijjártó Péter varsói látogatásán úgy fogalmazott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket pedig az uniós és euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani. A miniszter szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság még idén nyisson meg minden tárgyalási fejezetet Montenegróval és Szerbiával.