Kim Dzsongun lemondja a Donald Trumppal tervezett találkozót, ha Washington továbbra is ragaszkodik az észak-koreai atomfegyver teljes megsemmisítéséhez. Az indulatokat az amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlat korbácsolta fel, a kommunista rezsim szerint ez egy „inváziós főpróba”. Szakértők szerint ez csak ürügy lehet a további alkudozásra.
Alapvetően most egyfajta taktikázás folyik, aminek az észak-koreaiak mindig is a mesterei voltak. Az elmúlt 30 évben a kommunista vezetésnek egyetlen célja volt, hogy megvalósítsa a kétoldalú találkozót az amerikaiakkal. Ezenkívül az Egyesült Államok vezetése részéről is érdekek fűződnek ahhoz, hogy felmutasson valami komoly külpolitikai sikert – mondta Csoma Mózes Korea-kutató a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Mind a két fél érdekelt tehát a problémamentes lebonyolításban, ugyanakkor jelenleg folyik a taktikázás, hogy minél jobb alkupozíciót érhessenek el a tárgyalásokon – összegezte.
A szakértő rávilágított: Észak-Korea szempontjából rendkívül komoly tétje van a találkozónak, ugyanis ezáltal nemzetközi legitimációt szerezhet. A legfelsőbb szintű találkozó az amerikai elnökkel, illetve az idei évre beígért békeszerződés, esetleg a diplomáciai kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal elvezethetne ehhez.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben tárgyalt (MTI/EPA/Korea-közi csúcs sajtószolgálata/pool)
Új szövetséges keresése a középpontban
Csoma Mózes elmondta azt is, hogy az északiaknak a 90-es évek elejétől vált sürgőssé ennek a kérdésnek a rendezése, ugyanis ezt megelőzően a kommunista rezsimnek meg voltak a maga szövetségesei a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak köszönhetően.
A rendszerváltozások és a Szovjetunió összeomlása után Észak-Korea nagyhatalmi vákuumba került, ebből pedig úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok tudná kirángatni őket.
Nem a nukleáris fegyverben van az erő
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rakétaprogramjuknak a védelmi jellegén kívül van egy olyan célkitűzése is, hogy „ingereljék a mindenkori amerikai vezetést”.
Észak-Korea veszélyessége és zsarolási potenciálja egyáltalán nem a nukleáris fegyverekben rejlik, hanem sokkal inkább a hagyományos tüzérségében, ami a demilitarizált övezet közelében fekszik, a dél-koreai főváros pedig ettől nagyjából 70 kilométerre helyezkedik el – agglomerációval együtt 22 millió fő lakik itt. Ez pedig azt jelenti, hogy fegyveres konfliktus esetén néhány óra alatt százezres-milliós emberveszteséggel lehetne számolni, ez ugyanakkor együtt járna a rezsimnek a végével is.
Feketelistán Phenjan
Észak-koreai részről a tárgyalások fő célja, hogy a szankciókat feloldják, valamint az, hogy a nemzetközi terrorizmust támogató országok listájáról vegye le őket az Egyesült Államok – ahová még 1988-ban került fel az ország egy dél-koreai repülőgép felrobbantása miatt. 2008-ban aztán sikerült kizsarolniuk a Bush-adminisztrációtól, hogy levegyék őket, de az amerikai egyetemi hallgató, Otto Warmbier halála után visszakerültek – emelte ki Csoma Mózes.