Mindenki belefáradt már a palesztin–izraeli konfliktusba?

 

Továbbra sem csillapodnak az indulatok a palesztinok lakta területeken. Hétfőn az izraeli hadsereg éles lőszert is bevetett a palesztin tüntetőkkel szemben, az összecsapásokban hatvanan haltak meg. Sokak szerint aránytalan beavatkozás történt. Az izraeli hadsereg ismét légi csapásokat mért a Hamász katonai létesítményeire.

Folytatódtak az összecsapások a Gázai övezet határánál. A palesztin tüntetők kövekkel dobálták az izraeli katonákat, akik könnygázzal oszlatták fel a tömeget. Az újabb összecsapásokban két palesztin halt meg egy nappal azután, hogy az izraeli katonák legalább hatvan palesztint lőttek le, és a harcokban több mint 2700-an megsebesültek. A hétfői zavargás a 2014-es hadműveletek óta a legvéresebb összecsapás volt.

A helyzet azt követően éleződött ki, hogy hétfőn megnyitották az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségét, amellyel a nagyhatalom elismerte a vitatott státuszú város izraeli fennhatóságát. A legfrissebb hírek szerint ráadásul az izraeli légierő csütörtökön hajnalban ismét csapást mért a Hamász Gázai övezeti létesítményeire, válaszul az övezetből izraeli területet ért géppuskatűzre. 

A hadsereg beszámolója szerint az izraeli vadászgépek a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista szervezet „terrorista infrastruktúrájának” hét épületét támadták a palesztin terület északi részén, ebből négyet egy katonai komplexumban, további hármat pedig egy fegyvergyártással kapcsolatos helyszínen.

Nem történt érdemi előrelépés 

N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: egyrészt a nagykövetség az izraeli államalapítás 70. évfordulójára időzített átköltöztetése, másrészt pedig a palesztinok oldalán jelentkező kilátástalanság miatt tetőznek ismét a tüntetések.

Voltak időszakok az elmúlt évtizedekben, amikor úgy tűnt, hogy a nagyhatalmak segítenek a rendezésben. Drasztikusan valójában akkor változott meg minden, amikor egy izraeli radikális meggyilkolta Jichák Rabin miniszterelnököt egy békegyűlésen, 1995-ben. A legutóbbi történelmi momentumnak tekinthető, amikor George W. Bush amerikai elnökként kiállt a kétállami megoldás mellett, amire vonatkozólag az Európai Unió tagállamainak is van egy közös nyilatkozata. Ugyanakkor ez a folyamat lassan elhomályosult, ugyanis nem történt érdemi előrelépés – tette hozzá a szakértő.

Belefáradtak? 

A térségben az elmúlt években végbemenő változások, így például az arab tavasz, ami számos államban polgárháborús állapotokat eredményezett, valamint az Iszlám Állam megjelenése és a fenyegetése, ezek mind elvonták a figyelmet a palesztin–izraeli konfliktusról. Mindenki egy kicsit már belefáradt, már több amerikai elnök is úgy köszönt le, hogy nem tudta megoldani a kérdést. Washington számára pedig egy rendkívül nehéz kérdés Izrael mindenkori védelme – mondta N. Rózsa Erzsébet.

A hajnali légi csapásokkal kapcsolatban az izraeli belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a Hamász vezetőinek ideje személyesen megfizetniük az árat tevékenységükért. A szakértő ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy korábban már számos példa volt arra, hogy likvidálásokra került sor, ugyanakkor számos verzió kering arról, hogy valóban a Hamász szervezi-e a tüntetéseket vagy sem.

Ettől függetlenül tény, hogy fegyvertelen emberek haltak meg éles lőszer által, és ez ellen Izraelben is sokan felemelik a hangjukat. Ezzel párhuzamosan viszont az izraeli társadalom is fenyegetve érzi magát, a bizonytalanság óriási, és mindkét népnek hatalmas traumát okoz a több évtizedes konfliktus – mondta el a szakértő.