Saját pénztárcákon kezdjük érezni az újabb közel-keleti konfliktusok hatását

 

Tovább fokozódik a helyzet a Közel-Keleten: Gázában tüntetéshullám alakult ki az Egyesült Államok nagykövetségének átköltöztetése miatt, valamint az USA felmondta az atommegállapodást Iránnal szemben. A konfliktust pedig már mi is elkezdtük megérezni: az üzemanyagok átlagára ismét közelít a 400 forinthoz.

A Gázai övezet határán történt összecsapásoknak csaknem hatvan halálos áldozata volt, és több mint kétezren szenvedtek lőtt sebeket, közülük százak állapota válságos. A tüntetéshullám azért alakult ki, mert az Egyesült Államok Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: fontos tisztázni, hogy korábban már több amerikai elnök is megígérte, hogy átköltözteti a képviseletet Tel-Avivból. Trump elnök az első, aki ezt be is tartja, ráadásul pont Izrael megalapításának 70. évfordulóján.

Ki kell emelni, hogy most csak a nagykövetség épületének megépítése kezdődik meg, ami valószínűleg hosszú évekig eltart még. A leendő jeruzsálemi épületet ugyanis fel kell szerelni kiemelt biztonsági rendszerekkel, mind fizikai, mind technikai értelemben, mivel szinte pár utcányira már valós a terrorfenyegetettség – tette hozzá a szakember.

Mint mondta, jelen pillanatban egy olyan „sokismeretlenes egyenlet” van a Közel-Keleten, amit egy nagyon bonyolult tárgyalássorozat oldhat meg – ha optimisták vagyunk. Láthatjuk ugyanis, hogy az Egyesült Államok felmondta az Iránnal kötött atomegyezményt, ezzel párhuzamosan a perzsa állam próbálja megszilárdítani középhatalmi pozícióját a térségben. Közben pedig Libanonban és Irakban is erősödtek a síiták pozíciói, Izrael pedig természetesen nem szeretné, hogy akár olyan katonai bázisok létesüljenek a közelében, amelyek több irányból, egyszerre el tudják érni a területét.

Rámutatott arra is, hogy Irán, Oroszország és Kína között van egyfajta érdekegyezés, az Egyesült Államok pedig felállt, és keményen kiállt Izrael mellett. Az Európai Unió meghatározó államai szeretnék fenntartani a status quót, tehát az atommegállapodás folytatását, amit alátámaszt, hogy nagyon komoly európai gazdasági érdekeltségek vannak jelen Iránban.

Horváth József rávilágított, hogy az iráni kőolaj- és földgázexport irányultságában is lehetnek még kérdések. Irán ugyanis megcélozta a kínai piacot, illetve Európa is szeretne ehhez a hatalmas mennyiségű nyersanyaghoz viszonylag olcsón hozzájutni. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a konfliktus hatásait a hazai benzinkutakon is lehet érezni, ugyanis az üzemanyagárak ismét emelkednek, aminek egyik oka, hogy a térségben bizonytalanná váltak a tényezők, az olajvállalatok pedig nem biztosak abban, hogy a nyersanyagok ellátása középtávon biztosított lesz.

A szakértő azt is hozzátette: az embargó sikerességét erősen tegyük zárójelbe, ugyanis Irán képes volt már korábban is alternatív útvonalakat találni, ami vonatkozik a fegyverek és egyéb csúcstechnológiák beszerzésére is.

Mint mondta, a térségben most a nagyhatalmi összeütközéseknek egy olyan zónája van, ami kritikus szintet ért el. Ha pedig nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, akkor könnyen eszkalálódhat a helyzet. Európa számára ez a 2015-öshöz hasonló helyzetet eredményezhet, tehát egy még sokkal nagyobb menekülthullám indulhat el a kontinensre.