Hat jelölt indul a törökországi elnökválasztáson

 

Recep Tayyip Erdogan államfő mellett öt másik jelölt indulhat az előrehozott elnökválasztáson Törökországban a kormányzati közlönyben vasárnap megjelent végleges névsor tanúsága szerint.

A jelöltek listájának nyilvánosságra hozatalával hivatalosan is megkezdődött a kampányidőszak.

A június 24-re kiírt választáson indulhat a hivatalban lévő államfő legfőbb riválisa, Meral Aksener volt belügyminiszter, aki a tavaly októberben alapított nacionalista Jó Párt (Iyi Parti) elnöke. Kettejükön kívül Dogu Perincek, a parlamenten kívüli, nacionalista Haza Pártja, Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP), Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és Temel Karamollaoglu, a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja színeiben száll versenybe.

A listán a török ábécé sorrendben felsorolt jelöltek nevén kívül csak születési dátumukat és annak az egyetemnek a nevét tüntették fel, ahol diplomát szereztek.

Aksener saját döntése alapján gyűjtött aláírásokat, Karamollaoglu és Perincek pedig azért volt kénytelen ezt megtenni, mivel pártjaiknak nincs legalább 20 parlamenti képviselője, így a törvényi szabályozás értelmében május 4. és 9. között több mint 100 ezer aláírást kellett összegyűjteniük az indulási jog megszerzéséhez. Aksener végül közel 250 ezer, Karamollaoglu mintegy 160 ezer, Perincek nagyjából 110 ezer aláírást tudott összegyűjteni.

Recep Tayyip Erdogan török államfő. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Recep Tayyip Erdogan török államfő. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Július 8-án tarthatják a második fordulót

A Karamollaoglu vezette Aranykor Pártja a legutóbbi, 2015. november 1-jei parlamenti választáson a szavazatok 0,68 százalékát, a Perincek vezette Haza Pártja pedig a voksok 0,25 százalékát tudta megszerezni.

A HDP elnökjelöltje, Demirtas 2016 novembere óta előzetes letartóztatásban ül. Egyebek mellett terrorszervezet irányításával vádolják és akár 142 évnyi börtönbüntetést kaphat.

Amennyiben június 24-én egyik jelölt sem tudja megszerezni a szavazatok legalább 50 százalékát, július 8-án második fordulót tartanak a legtöbb szavazatot megszerző két jelölt részvételével.

Június 24-én azonban nemcsak elnökválasztás, hanem parlamenti választás is lesz Törökországban. A kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP), valamint a parlamenten kívüli, iszlamista nacionalista Nagy Egység Pártjával közösen indul, az ellenzéki oldalon pedig négyes párt – a CHP, a Jó Párt, az Aranykor Pártja és a Demokrata Párt – lépett szövetségre.

Elnöki rendszer lép életbe

A szövetségek lehetővé teszik, hogy a kis pártok megkerüljék a parlamentbe jutás meglehetősen magas, 10 százalékos küszöbe által jelentett akadályt.

A választásokat követően Törökországban a jelenlegi parlamentáris berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszer lép életbe. Az alkotmánymódosításról 2017 áprilisában népszavazás döntött.

Erdogan április közepén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett 2018 júniusában tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást. Szakértők szerint a török államfő azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a kiszélesített elnöki jogkörökkel járó hatalmat, és megelőzhesse, hogy az AKP szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.