A választásig egyértelműen állást kell foglalniuk az EP politikusainak

 

Egy év múlva választanak parlamentet az Európai Unió polgárai. Szinte biztos, hogy a kampányt a föderalizmus, a szuverenitás és a migráció hívószavak határozzák majd meg. Az Európai Unió legfőbb szerveiben, az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban már most is folyik a küzdelem az unió hatáskörét növelő, a tagállamok szuverenitását korlátozni akaró, végső soron amerikai mintájú Európai Egyesült Államokat létrehozni kívánó erők és a nemzetek Európájának képviselői között.

Évek óta indulatos vita folyik az illegális migráció és a tömeges bevándorlás kezeléséről. Sokak szerint ez lehet az a téma, amely alapvetően befolyásolhatja majd az új Európai Parlament (EP) összetételét.

Komoly változások várhatók

Komoly esély van rá, hogy más összetételű parlamentet fogunk látni jövő évtől – mondta az M1 Szemtől szembe című műsorában az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kovács István hozzátette, a legnagyobb frakció jelenleg az Európai Néppárt, azt pedig a szocialista frakció követi, és nehezen lehetne olyan pártot találni, amely az elmúlt időben hatalmas politikai sikereket könyvelhetett volna el a szocialisták közül.

„Leginkább ezek a pártok leszerepeltek a tagállami választásokon” – jegyezte meg. Kovács István szerint azok a pártok, amelyeket tagállami szinten a választási rendszer is üvegplafon elé állít – így a német AfD –, azok további előretörésre is számíthatnak az EP-választásokon, ugyanis a parlamenti kampányba ágyazva a következő években a legmegosztóbb kérdésekben mindenkinek egyértelműen állást kell majd foglalnia.

Akár új frakció is létrejöhet

A Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán felhívta a figyelmet: nemcsak a baloldalon, hanem a jobboldalon is nagy átalakulások várhatók, hiszen megfigyelhető, hogy a néppárt megtartja az erős helyét, a szocialisták fragmentálódhatnak, a liberálisok megerősödhetnek Macron politikája miatt, a szélsőséges pártok veszíthetnek erejükből, azonban létrejöhet egy olyan frakció is, amely a nemzetállamok Európája mellett sorakoztatná fel érveit.

A docens szerint Svédországot, Dániát vagy egyéb államokat tekintve van igény arra, hogy egy új parlamenti frakció alakulhasson.

Kovács István erre úgy reagált: a frakcióalakítással kapcsolatban az igazi tárgyalások majd csak akkor kezdődhetnek meg, amikor már tudni lehet, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet az EP-be.

Hozzátette, a frakcióalakításhoz legalább hét párt képviselőire van szükség, így azok a politikusok is felértékelődhetnek, akik csak egy-két képviselőt küldhetnek majd a parlamentbe, hiszen akkor is beleszámítanak a hét államba, ha esetleg csak egyetlen képviselőt tudnak egy frakcióba delegálni.

Brüsszel, 2017. április 26.Képviselők az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Képviselők az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Egyértelműen állást kell foglalni

Továbbá arról is beszélt, nem véletlen, hogy a bizottság még a jelenlegi parlamenti többséggel el akarja fogadtatni például a dublini szabályok módosítását, hiszen a következő parlament már nem asszisztálna a bevándorláshoz annyira serényen, mint a jelenlegi.

Hozzátette, jelenleg az látható, hogy a politikai felállás leginkább az előző választások politikai skáláját tükrözi, hiszen a képviselők nem fordultak szembe azzal, amit 2014-ben képviseltek, azonban felhívta a figyelmet: a világ mára megváltozott.

Az európai politikában egészen más szelek fújnak, sokan úgy gondolják, hogyha nem sikerül átvinni a dublini reformot, valamint a következő költségvetést a parlamenti választásokig, akkor alapvetően újra kell gondolni az egészet, hiszen nem lesz meg hozzá a politikai támogatás az európai intézményekben sem – magyarázta.

Kovács István összegezte: az elkövetkező egy év rendkívül izgalmas lesz, a kampánytémák várhatóan összemosódnak majd az egyébként is legrelevánsabb témákkal, és végre mindenkinek egyértelműen állást kell foglalnia a migráció kérdésében, a szuverenitás kérdésében és a költségvetés kérdésében is.