Trump meglépte: az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből

 

Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket.

A Fehér Házból valamennyi nagy tévétársaság által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást „rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump így fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik.

Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Ha életben maradna ez az egyezmény, akkor ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten – tette hozzá.  „Nincs megfelelő mechanizmus” annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat – hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.

Leszögezte: „világos”, hogy a jelenlegi, „alapjaiban hibás” egyezmény mellett az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombára tegyen szert, ezért – mint hangsúlyozta -  az Egyesült Államok kivonul az egyezményből.

Washington, 2018. május 8. Donald Trump amerikai elnök mutatja az aláírásával ellátott rendeletet az Irán elleni szankciók visszaállításáról a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. (MTI/AP/Evan Vucci)

A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig – ahogyan Trump fogalmazott: – „a lehető legmagasabb szinten”. Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek – közölte.

A beszéd után Donald Trump aláírta azt a memorandumot, amely a büntető intézkedésekről rendelkezik.

Az elnök leszögezte: valódi, tartós megodást szeretne az iráni nukleáris fenyegetés megoldására, de konkrétumokat nem említett. Hozzátette: ilyen tartós megoldást szerinte Irán is akar majd. Szintén konkrétumok nélkül közölte: az Egyesült Államok más országok ellen is szankciókat foganatosíthat.

Kilencven, illetve száznyolcvan napon belül érvénybe lépnek a szankciók 

A tárca közölte: 180 nap elteltével ismét életbe léptetik a kőolajjal kapcsolatos tranzakciókra, 90 nap múlva pedig az utasszállító repülőgépekkel, alkatrészekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos exportengedélyekre, a fémkereskedelemre, az alumínium-, acél- és széneladásokra, valamint a gépjárműszektorra vonatkozó korábbi szankciókat.

A tárca honlapján közzétett közlemény szerint az iráni központi bankkal kapcsolatos szankciók is életbe lépnek 180 nap múlva, és ismét hatályosak lesznek azok az intézkedések, amelyek célja annak megakadályozása, hogy Irán amerikai dollárhoz jusson. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója pedig bejelentette, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos új szerződésekre vonatkozó büntetőintézkedések visszaállítása azonnali hatályú, sőt újabb büntetőintézkedések bevezetését is “lehetségesnek” nevezte.

A nemzetbiztonsági főtanácsadó közölte azt is, hogy szerdán tárgyalni fognak a brit, a francia és a német partnerekről az iráni kérdésről. Az amerikai szankciók újbóli bevezetése kapcsán a német vállalatoknak azonnal be kellene szüntetniük iráni tevékenységeiket – közölte Twitter-oldalán kedden az Egyesült Államok új németországi nagykövete, Richard Grenell.

A nemzetközi reakciókat itt olvashatja.

Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatóra érkezik a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. A nyilatkozata után az elnök rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról. (MTI/AP/Evan Vucci)

Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatóra érkezik a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án. Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. A nyilatkozata után az elnök rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról. (MTI/AP/Evan Vucci)

Róháni: Irán egyelőre tartja magát az egyezményhez 

Az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben született megállapodást – amelyért cserébe felfüggesztették a Teheránnal szembeni nyugati szankciókat – az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia írta alá. Róháni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter bízta meg azzal, hogy egyeztessen a szóban forgó öt országgal az atomalku további sorsáról.

Az elnök szerint rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség a korábbinál is eltökéltebben indíthatja újra az urándúsítást a következő hetekben. ”Ha elérjük a megállapodás céljait a többi taggal együttműködve, akkor az érvényben fog maradni” – mondta. “Nem engedjük, hogy Trump pszichológiai hadviselése sikerre vezessen” – tette hozzá.

Róháni szerint az Egyesült Államok nem bizonyult megbízhatónak az elmúlt négy évtizedben. ”Az Egyesült Államok ma este hivatalosan bejelentette, hogy Washington nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek” – mutatott rá. Trump döntése történelmi tapasztalat volt Irán számára – hangsúlyozta Róháni. Az iráni televízió jogtalan, törvénytelen és a nemzetközi megállapodásokat aláásó lépésként értékelte az amerikai bejelentést.

Az iráni elnök közölte, hogy újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak. Haszan Róháni közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.

Az iráni elnök ugyanakkor hozzátette, várnak néhány hetet az erről szóló döntéssel. Ez idő alatt tárgyalni akarnak az egyezmény többi részesével. Haszan Róháni azt is közölte, hogy Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter megbeszéléseket folytat majd a szerződés jövőjéről.

Jogtalan, törvénytelen és a nemzetközi megállapodásokat aláásó lépésként értékelte kedden az iráni televízió Donald Trump amerikai elnök döntését.

Az iráni atomprogram körüli viták 2003-ban éleződtek ki

A Nyugat akkor azzal gyanúsította Teheránt, hogy polgári célú nukleáris létesítményeit esetleg atomfegyver kifejlesztésére használhatja fel. Irán a vádat visszautasította, és 2003 végén aláírta az atomsorompó-szerződés (NPT) kiegészítő záradékát, amelynek értelmében a NAÜ meglepetésszerűen, korlátozás nélkül ellenőrizheti nukleáris létesítményeit.

2004 novemberében Irán arról is megegyezett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselőivel, hogy felfüggeszti urándúsító programját, cserébe műszaki-gazdasági segítséget kap az EU-tól.

2006-ban Irán újrakezdte az urándúsítást, és beszüntette az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvének alkalmazását, válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elrendelte Teherán ellen az első szankciókat, amelyeket később újabb büntetőintézkedések követtek. Júniusban létrejött a hatok csoportja, amely javaslatot tett az iráni atomdosszié tárgyalásos rendezésére.

2008-ban a hatok új ajánlatot tettek Iránnak az együttműködésre, de Teherán ismét elutasította az urándúsításról való lemondást. Az egyeztetések rendre kudarcot vallottak, a tényleges tárgyalások újrakezdésére csak 2013 augusztusában, az elődeinél mérsékeltebb és pragmatikusabb Haszan Róháni iráni államfő hivatalba lépésével nyílt lehetőség.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő integet a külföldön élő irániak kongresszusára érkezésekor 2010. augusztus 2-án. Az iráni politikus bejelentette, hogy ez év szeptemberében New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, s annak ideje alatt kész élőben közvetített tévévitára leülni Barack Obama amerikai elnökkel, annak érdekében, hogy a nyilvánosság előtt kiderüljön, ki tud jobb megoldásokat a világ problémáira. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő integet a külföldön élő irániak kongresszusára érkezésekor 2010. augusztus 2-án. Az iráni politikus bejelentette, hogy ez év szeptemberében New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, s annak ideje alatt kész élőben közvetített tévévitára leülni Barack Obama amerikai elnökkel, annak érdekében, hogy a nyilvánosság előtt kiderüljön, ki tud jobb megoldásokat a világ problémáira. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Genfben írták alá az első, ideiglenes megállapodást 2013-ban

A fél évre szóló egyezmény értelmében Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, 20 százalékra dúsított készletének feléből a teheráni polgári kutatóreaktorhoz készítenek fűtőanyagot, a többit “visszahigítják” 5 százalékosra. Irán vállalta, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat, nem fejleszti tovább nukleáris programját, és lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a NAÜ szakértői számára. Mindezért cserébe a hatok az Irán elleni szankciók enyhítését ígérték.

2014. január-februárban Teherán megtette az atomprogramjának visszafogását célzó első lépéseket, az Egyesült Államok és az EU pedig először lazított a Teherán elleni büntetőintézkedéseken. Bécsben február 20-án zárult le a “hatok” és Irán tárgyalásainak első fordulója, amelyen megállapodtak a tárgyalások további menetrendjében.

2014. június 20-án a bécsi tárgyalások ötödik fordulójában a felek egyezségre jutottak a dokumentum címében és szerkezeti felépítésében, de a lényegi pontokban nem.

2014. július 20-án a hatodik fordulóban négy hónappal, november 24-ig hosszabbították meg a tárgyalásokat. Továbbra is a vitás kérdések közé tartozott az urándúsítás ügye, az urándúsító centrifugák számának korlátozása, a dúsítandó urán megengedett mennyisége és az iszlám köztársaság ellen életbe léptetett gazdasági szankciók feloldásának időbeli menetrendje. A későbbiekben előrelépés híján a tárgyalások lezárásának végső határidejét 2015. június 30-ig hosszabbították meg.

2015-ben megszületett a keretmegállapodás a hatok és Irán között

2015. április 2-án a svájci Lausanne-ban megszületett a keretmegállapodás a hatok és Irán között Teherán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. A tárgyalásokon koordinátorként részt vett Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. A véglegesítendő keretegyezmény előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos megszüntetését, amennyiben a perzsa állam a következő tizenöt évben nem épít urándúsításra alkalmas létesítményt, felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre való dúsításával, és csökkenti uránkészletét.

John Kerry amerikai külügyminiszter (k), Jack Lew amerikai pénzügyminiszter (j) és Ernest Moniz amerikai energiaügyi miniszter a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2015. július 28-án, a képviselőház külügyi bizottságának az iráni atomegyezményről tartott meghallgatásán. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

John Kerry amerikai külügyminiszter (k), Jack Lew amerikai pénzügyminiszter (j) és Ernest Moniz amerikai energiaügyi miniszter a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2015. július 28-án, a képviselőház külügyi bizottságának az iráni atomegyezményről tartott meghallgatásán. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

2015. június 17-én Bécsben megkezdték a megállapodás végleges szövegének kidolgozását.

2015. július 14-én Bécsben Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, továbbá Németország) között létrejött a vitatott iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás.

A tizenhárom éves vitát lezáró egyezség célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket, de a fegyverszállítási embargó nagy része még évekig érvényben marad.

A Teherán által vállaltak betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzi. Július 20-án az ENSZ BT jóváhagyta a megállapodást, de fenntartotta a szankciókhoz való visszatérés lehetőségét.

Az iráni parlament 2015-ben elfogadta az atomprogramjáról szóló júliusi megállapodást

2015. október 13-án az iráni parlament elfogadta az atomprogramjáról szóló júliusi megállapodást. Október 18-án az Egyesült Államok hozzálátott a büntetőintézkedések eltörlésének előkészítéséhez, ugyanaznap az EU is bejelentette az Irán elleni szankciók feloldásának kezdetét. November 2-án Irán bejelentette, hogy megkezdte a nukleáris megállapodás végrehajtását, a hónap közepén megkezdte egyes atomlétesítményei leszerelését.

2015. december 15-én a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, hogy hivatalosan is lezárja az iráni atomprogram nukleáris fegyverek kifejlesztésére vonatkozó vizsgálatát. A szankciók feloldására a NAÜ jelentésének közzététele után kerülhet sor. 2015. december 28-án Irán a júliusi megállapodásnak megfelelően átadta uránkészlete jelentős részét Oroszországnak.

Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) japán főigazgatója sajtótájékoztatót tart Bécsben 2015. december 15-én, ahol kijelentette, hogy a NAÜ hivatalosan is lezárja azt a vizsgálatát, amely arra vonatkozik, hogy Irán a múltban tett-e erőfeszítéseket nukleáris fegyverek kifejlesztésére, azonban továbbra is felügyeli az országban zajló tevékenységeket. (MTI/EPA/Roland Schlager)

Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) japán főigazgatója sajtótájékoztatót tart Bécsben 2015. december 15-én, ahol kijelentette, hogy a NAÜ hivatalosan is lezárja azt a vizsgálatát, amely arra vonatkozik, hogy Irán a múltban tett-e erőfeszítéseket nukleáris fegyverek kifejlesztésére, azonban továbbra is felügyeli az országban zajló tevékenységeket. (MTI/EPA/Roland Schlager)

2016. január 16. – A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség végleges jelentése szerint Irán eleget tett a hat nagyhatalommal 2015. július 14-én kötött nukleáris megállapodásban foglaltaknak. Az egyezmény ezzel életbe lépett. Barack Obama amerikai elnök elrendelte a Teherán elleni szankciók egy részének feloldását, az Európai Unió teljesen feloldotta a büntetőintézkedéseket – ezzel Irán 33 milliárd dollár, külföldi bankokban zárolt aktívájához férhet hozzá.

2017. október 13. – Donald Trump amerikai elnök nem mondta ugyan fel a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi atomalkut, amelyet korábban minden idők legrosszabb megállapodásának nevezett, de elutasította annak jelenlegi formáját.

2017. október 29. – Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Teheránban úgy nyilatkozott: Irán eleget tesz a 2015-ös atomegyezményben vállalt kötelezettségeinek.

2018. január 10. – Az iráni atomenergetikai szervezet (AEOI) közölte: képes arra, hogy fokozza az urándúsítást, ha az Egyesült Államok felmondja a 2015-ös atomalkut.

Trump 120 nappal meghosszabbította az Irán elleni szankciók felfüggesztését

2018. január 12. – Donald Trump amerikai elnök – jóllehet ezt nevezte az utolsó alkalomnak – 120 nappal meghosszabbította az Irán elleni szankciók felfüggesztését, igazolva a többhatalmi nukleáris megállapodásban foglaltak Irán általi betartását. Trump május 12-ig adott időt arra, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei “kiküszöböljék a megállapodás hiányosságait”, különben visszavonja az Iránt sújtó amerikai szankciók enyhítését.

2018. április 24. – Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács bejelentette: Irán kiléphet az atomsorompó-egyezményből, ha Donald Trump amerikai elnök felmondja a 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást.

2018. április 27. – Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár washingtoni tárgyalásainak egyik fő témája az iráni atomalku volt. A két vezető szerint mindent el kell követni, hogy Teherán ne tehessen szert atomfegyverre, Trump pedig úgy nyilatkozott, hogy nyitott az új tárgyalásokra. Két nappal később Theresa May brit kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös közleményben nyilvánította ki, hogy kitartanak az Iránnal kötött nukleáris megállapodás mellett.

2018. április 30. – Izrael a hírszerzése által megszerzett dokumentumokat tett közzé, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy Irán nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozott, s az iráni atomalku hazugságon alapult. Ugyanaznap Trump nem zárta ki a 2015-ös egyezményt felváltó új megállapodás megtárgyalását Iránnal.

2018. május 3. – Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter leszögezte: országa nem fogja újratárgyalni a 2015-ben létrejött nemzetközi megállapodást, mert az egyezményt végre is hajtotta.