Ismét a keresztről vitáznak Németországban

 

Ki kell függeszteni júniustól a keresztet Bajorországban az állami hivatalok bejáratánál – így döntött a bajor kormány. Azt mondják azért, mert a kereszt és a kereszténység hozzátartozik a bajor kulturális identitáshoz. A rendeletben azonban azt is kimondják, hogy bent az épületekben, például az iskolatermekben nem kötelező a kereszt, mert az már sokak számára zavaró lehet – hangzott el az M1 Híradójában.

Június elsejétől minden bajor tartományi hivatal bejáratánál kötelező lesz kifüggeszteni a keresztet – közölte a müncheni kormány. A kezdeményezés a márciusban megválasztott tartományi miniszterelnöktől jött, akinek ez az első hivatalos lépése. Markus Söder a bejelentés után el is helyezte a tartományi parlament aulájában azt a feszületet, amely eddig a kormányfői iroda falát díszítette. A gazdagon díszített kereszt a müncheni bíboros ajándéka volt, aki meg is áldotta a feszületet.

A bajor miniszterelnök szerint a döntés nem sérti a vallási semlegesség alkotmányos elvét. A kereszt ugyanis nemcsak vallási jelkép, hanem a bajor kulturális önazonosság, a keresztény értékek iránti elköteleződés kinyilvánítása.

Vegyesen fogadták a javaslatot

A bajorországi iskolák tantermeinek és a bíróságok tárgyalótermeinek falait a második világháború vége óta díszíti feszület. A 13 millió lakosú tartományban, ahol a lakosság 70 százaléka kereszténynek vallja magát, ezt a legtöbben természetesnek veszik. A bajor kormányfő javaslatát ennek ellenére vegyesen fogadták.

Képünk illusztráció. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Képünk illusztráció. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Míg a vallási vezetők többsége üdvözölte a döntést, az ellenzék egyértelműen elítélte azt. Azzal vádolták a kormányzó Keresztényszocialista Uniót, hogy választási kampányfogássá silányítottak egy vallási jelképet.

Nemcsak politikusoknak van baja a kereszttel

Év elején egy bajorországi bíró úgy döntött, leveteti a tárgyalóterme falát díszítő feszületet, amíg egy afgán menedékkérő ügyét tárgyalják – a férfi halálosan megfenyegetett egy másik migránst, amiért az áttért a keresztény hitre. A bíró azzal érvelt, hogy a kereszt sértheti a vádlott vallási érzékenységét. Döntését volt, aki helyeselte, míg sokan felháborodtak – köztük egy, az M1-nek nyilatkozó Bundestag-képviselő is.

Martin Hess úgy fogalmazott, „ügyelnünk kell arra, hogy megvédjük keresztény alapelveken nyugvó értékeinket, ez hozzátartozik az országunkhoz, a kultúránkhoz. A kereszt eltávolítását teljesen elhibázott lépésnek tartom. Ez a mi országunk, ezek a mi értékeink, és ezeket meg kell védenünk” – mondta el az M1 csatornának.

Nem ez az első kereszt-vita Németországban

1995-ben egészen a legfelsőbb bíróságig jutott egy beadvány, amely amellett érvelt, hogy a bajorországi iskolák tantermeiben elhelyezett feszületek sértik a vallásszabadság elvét. Az alkotmánybírák akkor kis többséggel helyt adtak a keresetnek. Bajorország azonban ellenállt. A tartomány vezető politikusai kijelentették, a keresztény többség szabad vallásgyakorlását nem lehet korlátozni egy „kívülálló” kisebbség érdekében.

Akkor Helmut Kohl is megszólalt az ügyben. Érthetetlennek nevezte a döntést, ami szerinte aláássa a német kulturális értékeket. A kancellár hozzátette, a 20. század keresztény-ellenes ideológiáinak embertelen hatását látva szükségét érzi, hogy a keresztény értékeket továbbhagyományozzák a következő generációkra.