Mit hozhat egy békemegállapodás Észak-Koreának?

 

Csoma Mózes Korea-szakértő a Washington és Phenjan között létrejövő esetleges békeszerződés után sem számít enyhülésre Észak-Koreában. A szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a megállapodás a status quo biztosítását eredményezné.

Donald Trump amerikai elnök szerdán megerősítette, hogy Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelenlegi igazgatója – és Trump külügyminiszter-jelöltje – a múlt héten találkozott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.

A két ország közeledése nagymértékben köszönhető Dél-Korea közvetítésének, amely a phjongcshangi olimpiával kezdődött – hangsúlyozta Csoma Mózes Korea-szakértő a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában.

 

Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető a phenjani enyhülés, a szakértő úgy válaszolt, hogy Észak-Korea célja az elmúlt 30 évben az volt, hogy kizsarolja az Egyesült Államoktól az ország legitimációját. Csoma Mózes elmondta, Phenjannak semmiképpen sem az volt a célja, hogy atomháborút robbantson ki, mert tisztában volt azzal, hogy egy második koreai háború a rezsim megsemmisüléséhez vezethet. Az atomprogrammal való fenyegetőzéssel demonstrálhatta, hogy a katonai megoldás nem jöhet számításba.

Kiemelte, hogy a phenjani politikát egyébként is húzd meg, ereszd meg taktika jellemezte. Mivel az erődemonstrációkkal nem tudnak eredményt elérni, és most a másik stratégiával szeretnék legitimálni szeretnék magukat.

A 38. szélességi fok

Történelmi jelentőségű eseménynek ígérkezik az április 27-re tervezett észak–déli csúcstalálkozó, amelynek egyik különlegessége, hogy az országot 1953 óta kettéosztó 38. szélességi fok mentén, dél-koreai területen tartják. Nagy jelentősége lesz, hogy egy regnáló észak-koreai vezető átlépi a 38. szélességi fokot – mondta a Korea-szakértő.

Június elejére valószínűsítik a koreai háború óta első alkalommal tartandó amerikai–észak-koreai csúcstalálkozót. Több helyszín is szóba jöhet, így Phenjan, amelyet Észak-Korea favorizál, vagy a demarkációs vonalon fekvő Panmindzson, ahol a koreai csúcstalálkozót tartják. Mongólia és Svédország is felmerült, ám az elemző szerint nem valószínű, hogy ezekre a külső helyszínekre a regnáló észak-koreai vezető ellátogatna.

A 2000-es évek elején, amikor egy enyhülési folyamat zajlott le, akkor felmerült, hogy az Egyesült Államok bezárja a dél-koreai bázisokat.

A szakértő szerint Washington mindenkori érdekei viszont azt diktálják, hogy ezek a bázisok megmaradjanak, még egy békemegállapodás esetén is, mert ezek nemcsak Észak-Korea, hanem Kína és Oroszország közelségének is szólnak. Csoma Mózes szerint a békeszerződés megszületése esetén sem várható, hogy enyhül a rendszer szigora Észak-Koreában, ez inkább a status quo bebetonozását eredményezné.