Bővítés vagy mélyítés? Fontos reformok előtt az Európai Unió

 

Az Európai Unió régi dilemmája jött elő a bővítés és a mélyítés kérdésével – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió 180 perc című adásában. A francia elnök a napokban ismertette reformterveit, míg az Európai Bizottság kedden Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot.

Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot kedd délután az Európai Bizottság. Albánia 2014, Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.

A bővítési tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek, egyesek abban reménykednek, hogy erre már a júniusi EU-csúcson sor kerülhet – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című adásában.

Az unió belső reformjára van szükség

„Gyors csatlakozásra nem lehet számítani, a céldátum 2025-re vagy későbbre tehető” – mondta Gálik Zoltán, aki idézte Emmanuel Macron francia államfőt, aki arról beszélt, hogy a bővítés előtt az Európai Unió belső reformjainak elfogadására van szükség. Ezek elsősorban a gazdaság- és a pénzügyi politika szorosabb összehangolását érintenék. „Euróövezeti pénzügyminiszter” intézményének létrehozását, valamint a EU állandó elnöki pozíciójának és a Európai Bizottság elnöki posztjának összevonását kezdeményezi Macron.

A kérdés, hogy ezeket a reformokat meg lehet-e valósítani az alapszerződések megváltoztatása nélkül. Gálik Zoltán a nizzai és a lisszaboni szerződés ratifikációjának elhúzódására is kitért, és hasonló forgatókönyv az unió nyugat-balkáni bővítésére is negatívan hathat.

A reformcsomag céljai között szerepel a gazdasági válság óta létrejött megállapodások (bankunió, gazdasági kormányzás egyes elemi) beemelése az uniós szerződésekbe, a másik pedig a menekültüggyel kapcsolatos kérdésköre.

De egy új technikával is élhet az unió, ez a megerősített együttműködés eljárása, amelynek keretében legalább kilenc uniós ország továbbléphet az integrációban vagy együttműködésben egy uniós struktúrába tartozó területen anélkül, hogy más uniós országokat ebbe bevonna.

Egyes szakpolitikai kérdésekben ez megoldható, de a szakértő szerint ha egy új hatékony európai integrációt szeretne Brüsszel,  akkor ahhoz szükséges lenne az alapszerződés módosítására is.

Változtatnák az intézményrendszert

Emmanuel Macron felvetette az intézményrendszer módosítását is, amely az  alapszerződések módosításával járhat együtt. Az Európai Tanácsban nem várható változás. Itt jelenleg a minősített többségi döntéshozatalhoz „kettős többség” kell: a tagországok lakosságának 65 százalékát képviselő szavazat és a tagországok 55 százalékának (de legalább 15-nek) a szavazata kell.

Az állam- és kormányfők tanácsa esetében, amely az unió stratégiai, hosszú távú kérdéseiben dönt, felmerült, hogy egyre több területen elég legyen a minősített többségi szavazás. Ez a testület dönthet például az egyes országok ellen indítandó szankciókról is, hangzott el az adásban. A szakértő szerint a „tagállamok háromszor is meggondolnák, hogy egy ekkora szuverenitásról lemondjanak a tanács részére”.

A Lengyelország és Magyarország elleni eljárások ellenére az Európai Unió tisztában van azzal, hogy egy ilyen hosszú távú víziót nem lehet a kelet-közép-európai országok ellen építeni, és az európai integráció előtti reformfolyamatokat sem lehet ezen országok nélkül rendezni.