Verik és ölik az ellenzékieket Burundiban

 

A kelet-afrikai ország rendfenntartó erői és a kormánypárt tagjai rendszeresen verik és gyilkolják az utóbbi időben azokat, akikről gyanítják, hogy nemmel akarnak majd szavazni az államfő hatalmának meghosszabbításáról tartandó népszavazáson: december 12-e óta 19 ilyen bizonyított eset történt – jelentette kedden a Human Rights Watch (HRW) New York-i központú nemzetközi jogvédő szervezet, amely szerint az elkövetők általában büntetlenek maradnak.

A rendfenntartók és a kormánypárthoz kötődő erőszakos ifjúsági szervezetnek (Imbonerakure) a tagjai „nyilvánvalóan meg akarják félemlíteni a burundiakat, hogy igennel szavazzanak a május 17-i szavazáson” – olvasható a jelentésben. Ida Sawyer, a HRW közép-afrikai igazgatója Uganda fővárosában, Kampalában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: várható, hogy a népszavazásig és talán utána is lesznek még ilyen esetek. A burundi kormány nem reagált a HRW vádjaira, de mindig elutasította a jogsértésekről szóló jelentéseket, azt állította, hogy ezek a külföldön élő ellenzékiek koholmányai.

Egy ellenzéki képviselő letakart holttestét nézik helyiek Bujumburában 2015. július 21-én, a Burundi elnökválasztás napján: a választást megelőző este történt erőszakcselekményekben legkevesebb két ember - egy rendőr és egy civil – életét vesztette a kelet-afrikai országban (Fotó: MTI/EPA/Will Swanson)

Egy ellenzéki képviselő letakart holttestét nézik helyiek Bujumburában 2015. július 21-én, a Burundi elnökválasztás napján: a választást megelőző este történt erőszakcselekményekben legkevesebb két ember – egy rendőr és egy civil – életét vesztette a kelet-afrikai országban (Fotó: MTI/EPA/Will Swanson)

Burundiban politikai válság és erőszakhullám tört ki 2015-ben, amikor Pierre Nkurunziza elnök bejelentette: harmadszor is pályázik az államfői tisztségre. Az ellenzék szerint ez alkotmányellenes volt, és megsértette a polgárháborút 2005-ben lezáró békemegállapodás rendelkezéseit. Nkurunzizát újraválasztották, de több ellenzéki csoport fegyvert fogott ellene. Ennek következménye az lett, hogy mintegy 1200 ember meghalt, több mint 400 ezren a környező országokba menekültek, az addig sem túl jól teljesítő gazdaság pedig stagnálni kezdett.

Egy szavazóhelyiség bejárata Bujumburában, a burundi elnökválasztás napján (Fotó: MTI/EPA/Will Swanson)

Egy szavazóhelyiség bejárata Bujumburában, a burundi elnökválasztás napján (Fotó: MTI/EPA/Will Swanson)

A májusi referendumon arra kell válaszolni igennel vagy nemmel, hogy meghosszabbítsák-e az elnök mandátumát öt évről hétre, ami azt jelentené, hogy Nkurunziza további 14 évig lehetne hatalmon, miután mostani mandátuma 2020-ban lejár. Egy tavaly szeptemberben megjelent ENSZ-jelentés szerint Burundiban 2015 áprilisa óta rendszeresen követtek el emberiesség elleni bűncselekményeket: gyilkosságokat, kínzást, nemi erőszakot, megalázást, emberrablást, önkényes őrizetbe vételt.

Az ENSZ-bizottság több mint 500 tanút hallgatott meg több hónapi nyomozása során, köztük külföldön menekültként élő burundiakat, illetve olyanokat, akik az országban éltek, és életüket kockáztatva tettek vallomást külföldön, ugyanis a bizottság tagjait a hatóságok nem engedik be az országba, és nem működtek együtt velük. A bizottság arra kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy mielőbb indítson nyomozást a Burundiban elkövetett bűncselekmények ügyében. Erre azért volt szükség, mert Burundi 2016 októberében bejelentette: kilép az ICC alapokmányának aláírói közül, és a kilépés tavaly október 27-én hatályba lépett. Azóta már csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa fordulhat Burundi ügyében az ICC-hez.