A vegyifegyver-támadásért Oroszország is felelős Merkel szerint

 

Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségeseként Oroszország is felelős a Szíriában végrehajtott vegyifegyver-támadásért – jelentette ki kedden Berlinben Angela Merkel német kancellár, aki Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kiemelte: nem fér kétség ahhoz, hogy Oroszország is felelősséget visel a Dúma városában történt vegyifegyver-támadásért, de ennek ellenére tárgyalni kell Moszkvával.

„Oroszországgal is beszélni kell, ha békésebb rendet akarunk”, ami Szíriára különösen érvényes, mert Moszkva akkor is „tényező” lesz majd a közel-keleti arab ország életében, ha sikerül békét teremteni. Ezért a német kormány politikájának az a kiinduló pontja, hogy mindig világosan rá kell mutatni a konfliktusokra és a nézeteltérésekre, de a párbeszéd lehetőségét is mindig keresni kell – mondta Angela Merkel. Hozzátette, hogy belátható időn belül találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Angela Merkel, német kancellár (Fotó: EPA/FELIPE TRUEBA)

Mint mondta, Ukrajnától kezdve a földgáz-kereskedelem ügyén és a Szkripal-ügyön át a „nagy-nagy témáig”, Szíriáig annyi kérdés gyűlt össze, hogy személyesen kell tárgyalni. Előzőleg Steffen Seibert kormányszóvivő közölte, hogy a kancellár kedden telefonon tárgyalt Vlagymir Putyinnal a szíriai helyzetről. A közlemény szerint egyetértettek abban, hogy az „évek óta tartó véres konfliktus rendezését célzó politikai folyamatot kell minden erőfeszítés középpontjába állítani”.

Vlagyimir Putyin, orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kremlpool/Alekszej Druzsinyin)

Vlagyimir Putyin, orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kremlpool/Alekszej Druzsinyin)

A német kormány Szíriára vonatkozó politikájáról több német lap kedden kiemelte, hogy változás tapasztalható. A berlini vezetés évekig azt hangoztatta, hogy elképzelhetetlen az ország jövője Bassár el-Aszad vezetésével. Az „Aszadnak mennie kell” politikáját azonban kezdi felváltani egy középutas hozzáállás, ezt jelzi, hogy a hétfői  tájékoztatóján Steffen Seibert megjegyezte, hogy a külpolitikát nemcsak az elvek, hanem a “realitások” alapján kell formálni, ezért elképzelhető, hogy Szíria Aszad utáni korszakát egy átmeneti időszak előzi meg, amelyben még a mostani elnök vezeti az országot.

Szíriában 2011-ben kezdődött polgárháború, amelyben legalább negyedmillióan meghaltak és több millió embernek el kellett menekülnie a hazájából. Az Aszad-rezsim elleni felkelők uralta Dúmában április 7-én több mint 40 halálos áldozatot követelt egy feltehetően ideggázokkal történt támadás, amelyért a nyugati hatalmak a szíriai kormányt teszik felelőssé. A damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítja, koholmánynak nevezve a Nyugat állításait. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a vegyi támadás után egy héttel megtorlásul légicsapásokat hajtott végre szíriai vegyifegyver-létesítmények ellen.

Moszkva szerint a nyomozást a vegyifegyver-tilalmi egyezmény keretében kell lefolytatni

A vegyifegyver-tilalmi egyezmény keretei között kell kivizsgálni Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésének ügyét – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában.

Grusko a G7-csoport külügyminisztereinek hétfő esti ottawai felhívására reagált, amely azt követelte Oroszországtól, hogy adjon válaszokat a Salisburyben elkövetett merénylettel kapcsolatban.

„Mi beindítottuk az összes mechanizmust az OPCW-n (a Vegyifegyver-tilalmi Szervezeten) belül. Ha komolyan fel akarjuk deríteni az ügyet, akkor az egyezmény rendelkezéseire kell támaszkodnunk. Mi végig szándékozunk menni az úton” – mondta a diplomata.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.

Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva „szimmetrikus” választ adott.