Az iszlám önmagában is veszélyt jelent – állítja a Németországban élő, libanoni származású televíziós

 

Imad Karim az M1-nek adott interjúban úgy fogalmazott: ha a német civil társadalom nem ébred fel, és nem találja meg a békés megoldást, akkor mindannyian vesztesek leszünk.

Imad Karim Németország-szerte ismert televíziós újságíró, rendező, forgatókönyvíró. 1977-ben Libanonból költözött Németországba, ott járt egyetemre. A neves televíziós személyiséget sokan támadják. Tavaly a Facebook az oldalát is törölte. Az ok: a muszlim származású újságíró a bevándorlásellenes párt, az AfD szimpatizánsa, és a nyilvánosság előtt is vállalja nézeteit, miszerint az iszlám komoly veszélyeket jelent Európára.

– 19 éves volt, amikor ide költözött. Hogy tetszett akkor önnek Németország?

– Már Libanonban is érdekelt a felvilágosult európai kultúra. Libanonban is színdarabokat rendeztem, Bertold Brechtet, szellemileg már akkor ide tartoztam, mielőtt valóban ide költöztem volna. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy egy ilyen felvilágosult kulturális közegben élhettem és járhattam egyetemre.

– Mennyire volt könnyű integrálódnia a társadalomba?

– Nekem valójában könnyen ment a beilleszkedés. Nem beszéltem ugyan németül, de az iskolában tanultam angolt, franciát, és gyorsan megtanultam németül is, és nagy volt bennem a kíváncsiság, milyenek itt az emberek, és a mai napig csodálatosnak tartom őket.


– Nemrég nagyon sokan jöttek Németországba az illegális tömeges bevándorlással. Mit gondol, ők is tudnak majd integrálódni?

– Egyáltalán nem.

– Miért?

– Ezt arról az oldalról kell megközelíteni, hogy nem mindegy, ki jön Németországba. A történelem során mindig is volt népvándorlás, az a kérdés, ki és hova megy. Azok, akik idejönnek, sajnos, nagyon alulképzettek, és olyan vallási értékeket hordoznak, ami nem kompatibilis egy olyan nyitott társadalommal, ami itt van Európában. Sajnos, azt kell mondanom, hogy az integráció nem fog létrejönni. Már a kérdést is abszurdnak tartom; miért kell emberek millióit integrálni? Mint mindenki másnak, ennek az országnak, ennek a kultúrkörnek is megvannak a saját problémái, amiket meg kell oldania, miért kellene Nyugat-Európának, Németországnak mint valami internátusnak, emberek millióit befogadnia, miért? Nem értem az egészet, hogy egyáltalán miért lenne szükség erre.

– Milyen veszélynek vannak kitéve a németek a bevándorlás miatt?

– A veszély az Iszlám Állam. Nem is rám nézve, hanem a gyerekeimre és az unokáimra jelent veszélyt. A társadalom sokfelé szakadt, azok az emberek, akik eddig békében éltek, fanatikussá válnak, mert túl sokat várnak tőlük. Egyre több bűncselekményt követnek el, a nők viselkedése megváltozott az ellenük elkövetett támadások miatt. A társadalom kettészakad, radikalizálódik, és a végén csak vesztesek maradnak.

– Ön beszél arabul is, mit gondolnak ezek a muszlim férfiak rólunk vagy Németországról?

– Különbséget kell tenni a muszlimok között. Vannak úgynevezett kultúrmuszlimok, akik muszlimnak születtek, de nem akarnak azok lenni, nem tudnak mit kezdeni az iszlám által meghatározott világképpel, és sajnos ők vannak kevesebben. Azok, akik most hozzánk jöttek, főleg 2015 után Magyarországon keresztül, nagyon negatív képük van az itteni társadalomról. Hanyatlónak, gyengének tartják, és ez az ő számukra azt jelenti, hogy akár el is lehet foglalni. A mecsetekben arról prédikálnak, hogy az európai nő váltogatja a partnereit, mert nincs tisztessége vagy szégyenérzete, és ez ellen a párjának sincs kifogása. A mecsetekben arról prédikálnak, hogy az itteni emberek nem összetartóak, nem kötődnek egymáshoz, a nőkről azt gondolják, hogy könnyen megszerezhetők. Ezt hallják a mecsetekben és a médiában is. Ráadásul rendszeres fogyasztóivá válnak a pornónak, és ennek alapján alkotnak képet rólunk. Ha például meglátnak egy nőt az utcán, azt gondolják, bármikor megkaphatják. Ezek az emberek megvetik az ittenieket, az itteni nőket, és ez nagy problémákhoz fog vezetni.

– A Facebookon is létrehoztak csoportokat, mit írnak rólunk?

– Nemrég jelentek meg adatok arról, hogy Németországban az újszülöttek között százkilencvenezer szír szülők gyermekei. Azt írták, hogy a szír anyákat szentté kell avatni, mert a segítségükkel nemsokára többségben lesznek Németországban. Ismerek egy történetet: egy fiatal muszlim nő elhatározta, hogy mostantól nem visel fejkendőt, és közzétett erről egy videót. Élőben vette le a fejkendőt a fejéről. Három nap alatt négyezer-hatszázan kommentálták, a legtöbben azt írták, hogy megkeresik és megölik. Közülük négyezren menekültek, akik Németországban élnek.

– Milyen veszélyt jelent az iszlám Európában?

– Az iszlám már önmagában is veszélyt jelent. Én muszlimnak születtem, de a szüleim szerencsére nem követték a hagyományokat. De amikor a nagybátyámékhoz, a nagynénikhez mentünk, evés előtt imádkoznunk kellett az istenünkhöz, hogy a keresztények és a zsidók legyenek átkozottak. Képzelje el, hogy ezzel mennyire megmérgezik a gyerekeket. Sajnos mi, muszlimok több mint ezeréves történetekből táplálkozunk, amelyek az erőszakhoz köthetők, és az erőszak pozitív fogalomként jelenik meg. A legnagyobb veszély, hogy ezek az emberek nem fognak integrálódni; és már most követeléseik vannak. Minden nap újabb követeléssel állnak elő. Egy hindu sosem mondja például, hogy a büfében ne legyen marhahús, mert az szent állat. Soha nem hallottam ilyet. A muszlimok viszont nem akarják, hogy mások sertéshúst egyenek. Úgy gondolom, radikálisan meg kell változtatni a gondolkodásunkat, újra meg kell határozni a jogállamiság, az alkotmányosság fogalmát a vallásszabadság szempontjából. Nem lehetünk toleránsak azokkal, akik velünk szemben nem viseltetnek toleranciával.

– Meg lehet még menteni Németországot?

– Nem tudok erre mit mondani, nem tudom, mi lesz. De ez a kérdés éjjel-nappal foglalkoztat, és a halálomig nem hagy majd nyugodni. Azt kívánom a következő nemzedéknek, a gyerekeimnek és az unokáimnak, hogy a civil társadalom felébredjen és találja meg a józan, békés, semmiképp sem erőszakos megoldást. Nincs más választásunk, mert ha ez nem történik meg, akkor mindnyájan elvesztünk.