Megalakult Angela Merkel negyedik kormánya

 

A miniszterek szövetségi parlamenti (Bundestag-) eskütételével véget ért szerdán délután a második világháború utáni német történelem leghosszabb kormányalakítási folyamata, és megalakult Angela Merkel negyedik kormánya.

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új kormánya a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 171. napon alakult meg.

Németország hibázott az EU külső határainak védelmében

Negyedik kormányfői ciklusának első televíziós interjújában Merkel az EU tervezett reformjáról így nyilatkozott: Németország mindig is hajlandó volt áthelyezni a közösségi szintre szuverenitása egy részét, ha a feladatot az EU jobban meg tudja oldani, mint a nemzetállamok, néha viszont hibázott, így a külső határ védelmének ügyében is. Az EU belsejében fekvő, magát biztonságban érző országként sokáig ellenezte a közös határvédelmet, de már megváltoztatta véleményét – fejtette ki a kancellár.

Hozzátette, hogy tovább kell dolgozni egy sor további ügyben, az euró stabilizálásában, a bankunió kiépítésében, és Németország az EU következő hétéves költségvetésébe is hajlandó az eddiginél több pénzt befizetni. Azt viszont továbbra is elutasítja, hogy az euróövezetben az egyes tagok államadósságának törlesztése iránti felelősséget emeljék közösségi szintre. Mindezzel kapcsolatban az új kormány „nagyon gyorsan” egyeztet a francia kormánnyal – mondta a kancellár.

Cáfolják, hogy integráció helyett a kitoloncolásokra helyeződne a hangsúly

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a menekültpolitikával kapcsolatban elutasította azt az értelmezést, hogy Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőjének belügyminiszteri kinevezése azt jelenti, hogy az integrációról a kitoloncolásra helyezik a hangsúlyt. Mint mondta, az a legfontosabb, hogy érvényt szerezzenek a törvényeknek, a védelemre szorulókat beillesszék a német társadalomba,  és gondoskodjanak a maradásra nem jogosult menedékkérők lehetőleg önkéntes alapú távozásáról.

Az illegális migrációt akkor lehet visszaszorítani, ha a segítségre szorulóknak helyben, a hazájuk közelében nyújtanak támogatást és életkilátásokat, és világossá teszik, hogy a németországi tartózkodásra nem jogosult emberek nem maradhatnak az országban – mondta Angela Merkel.

„Németország ismét cselekvőképes”

Az új szövetségi kormány megalakulásával Németország ismét teljes mértékben cselekvőképes – mondta Angela Merkel kancellár szerdán a ZDF országos köztelevíziónak. Negyedik kormányfői ciklusának első televíziós interjújában a nemzetközi viszonyokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a többoldalú megállapodásokon alapuló együttműködés, a „multilateralizmus válsága” tapasztalható, és ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy egységes maradjon az Európai Unió.

Az amerikai kereskedelempolitikával, Kína felemelkedésével, Oroszország tevékenységével, a Törökországgal folytatott viszonnyal, a menekülésre kényszerítő okok felszámolásával, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatban mind-mind az a leginkább megfelelő, ha „Európa lehetőleg együtt cselekszik, és Németország elvégzi a házi feladatait”.

Berlin, 2018. március 14. Angela Merkel újraválasztott német kancellár átveszi kinevezési okmányát Frank-Walter Steinmeier német elnöktől a berlini államfői rezidencián, a Bellevue-palotában a megválasztása után, 2018. március 14-én. (MTI/EPA/Filip Singer)

Angela Merkel újraválasztott német kancellár átveszi kinevezési okmányát Frank-Walter Steinmeier német elnöktől a berlini államfői rezidencián (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A cél az AfD kizárása a szövetségi parlamentből

A másik országos köztelevíziónak, az ARD-nek belpolitikai ügyekről szólva kiemelte, hogy meg kell oldani azoknak az embereknek a gondjait, akik tiltakozásból az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali pártra szavaztak, és így el kell érni, hogy az AfD kiessen a szövetségi parlamentből.

A második világháború utáni 24. szövetségi kormánynak 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő. Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását. A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos.

Merkel első külföldi útja Macronhoz vezet

Az első kormányülést szerdán késő délután tartják meg, és rövidesen többnapos ülést tartanak, amelyen kidolgozzák az első néhány hónapra szóló munkatervet. A kancellár első hivatalos külföldi útja várhatóan Párizsba vezet, Emmanuel Macron francia elnökhöz, még a március 22-én kezdődő uniós csúcs előtt.

Angela Merkel újraválasztott német kancellár átveszi kinevezési okmányát Frank-Walter Steinmeier német elnöktől (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A CDU-t 2000 óta vezető Angela Merkel 2005 óta tölti be a kancellári tisztséget. A CDU/CSU pártszövetség az első és a harmadik ciklusában is az SPD-vel kormányzott, a 2009-2013-as ciklusban pedig a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

A 63 éves politikust szerdán 364 szavazattal választották meg kancellárnak a 709 tagú Bundestagban. A kormányfői munka folytatásához legalább 355 szavazatra volt szüksége. A három kormánypártnak 399 képviselője van, ami azt jelenti, hogy akár 35-en is lehettek a kormányoldalon, akik nem voksoltak Angela Merkelre a titkos szavazáson.

A cél az elvesztett bizalom visszaszerzése

Frank-Walter Steinmeier államfő a miniszterek beiktatási ünnepségén mondott beszédében rámutatott, hogy a Bundestag-választáson mindhárom kormánypárt veszített támogatottságából. Szerinte az elveszített bizalmat csak úgy tudják visszanyerni, ha változtatnak a kormányzás módján, ha odafigyelnek a mindennapi konfliktusokra, amelyek a társadalmi igazságosság, „a menekültpolitika és a migráció, az integráció és a szülőföld” kérdései körül bontakoztak ki, és hozzájárulnak ahhoz, hogy kibontakozzon az őszinte, nyílt vita ezekről az ügyekről.

Kiemelte: az új kormány olyan korszakban kezdi el a munkát, amelyben kívülről és belülről is támadások érik a Nyugat liberális demokráciáit. A liberális demokrácia „autoriter ellenmodelljei” erősödő magabiztossággal jelennek meg. A világpolitikában terjed a mindenki mindenki ellen elve, most éppen a kereskedelempolitikában, Európa egyes részein pedig bezárkózással, nacionalizmussal és a kompromisszumokon alapuló politizálás elutasításával nyernek választásokat – tette hozzá.

„Ez az út nem a mi utunk”, mert Németország demokratikus, a világra nyitott, békés és gazdaságilag sikeres ország, „és az is akar maradni” – mondta a szövetségi elnök.
Hozzátette: „sokan remélik, hogy mi Németországban megmutatjuk, hogy a liberális demokráciák cselekvőképesek és van jövőjük.”