Budapest magyarázatot vár Dabis Attila kitiltására

 

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szombaton magyarázatot követelt Romániától a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja kitiltása miatt.

A kormánypárti politikus a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen kijelentette, elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak a tanács képviselőjének kitiltása miatt. Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar-román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta, a székely zászlók szabad használatának lehetőségét továbbra is kiemelten kezelik a kétoldalú tárgyalásokon, hasonlóan ahhoz az autonómiatörekvéshez, amit a magyarság és a székelység megmaradásának zálogának tartanak, és amely összhangban áll minden nemzetközi normával és az európai gyakorlattal is. “Autonómiát Székelyföldnek, autonómiát az erdélyi magyarságnak!”

Emellett emlékeztetett az európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról szóló kezdeményezésre a Fidesz politikusa, amelyben egymillió aláírásra van szükség április 3-ig a külhoni magyarok érdekében. “Közel állunk ehhez az álomhatárhoz, most a végén nem kellene, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget!” – tette hozzá. Németh Zsolt beszéde végén röviden kitért az áprilisi parlamenti választásra is, amely szerinte a demokrácia ünnepe és a nemzeti összetartozás napja is lesz, mivel immáron a világ más pontjain élő egymillió magyar is részt vehet a voksoláson.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke elmondta, a rendezvény célja, hogy kiálljanak amellett a 40 ezer székely mellett, akik velük egy időben Marosvásárhelyen tüntetnek az önrendelkezésükért és autonómiájukért. Hangsúlyozta, miközben a székelyek és néhány nap múlva a magyarok is a szabadságvágyukból fakadó korábbi törekvéseikre emlékeznek, addig Romániában azt készülnek zajosan ünnepelni, hogy “halálra ítéltek, szétmarcangoltak egy nemzetet”. “Mutasd meg az ünneped, és megmondom, ki vagy” – fogalmazott, majd arra kérte Romániát, hogy tartsák be, amit a száz évvel korábban született gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltak, vagyis adják meg a nemzeti kisebbségek teljes szabadságát.

A magyar kormány, amit lehetett, megtett a nemzetpolitika területén, az új alaptörvényben kimondta az anyaország felelősségvállalását, a külhoni magyaroknak megadta a kettős állampolgárságot és a választójogot, a Kárpát-medence pedig egy kulturális, történelmi, oktatási és gazdasági térré változott – fejtette ki Pánczél Károly, aláhúzva ugyanakkor, hogy Trianonra az autonómia lenne az igazi válasz, ami nem ajándék, hanem joga az őshonos kisebbségeknek.

Szégyenletesnek nevezte továbbá a kormánypárti politikus, hogy az ellenzéki oldalon “ismét előhúzták a magyar kártyát” és újból felmerült a határon túli magyarok szavazati jogán elvétele.

Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke beszédében Dabis Attila kitiltásával összefüggésben azt mondta, kíváncsi, az Európai Parlament mikor indítja meg a 7-es cikkely szerinti eljárását Romániával szemben a személyek szabad áramlásának akadályozása miatt. Az ellenzéki politikus szerint a világ jelenlegi legfontosabb konfliktusa a globális tőke és a természetes közösségek között zajlik. “A globális nagyvállalatok által foglyul ejtett hatalmi gépezetek szerte a világon ma rohamot intéznek a természeti és kulturális sokféleség ellen” – fogalmazott, hozzátéve, az olyan politika, amely nem ismeri el a nemzeti önazonosság jogát, “nem egyéb, mint az új gyarmatosítás eszköze”.

Schiffer András szerint emellett “nem vezet jóra, ha Európa egyik felében bevándorlók identitásválasztási szabadságához hozzáértik a párhuzamos jogrendszerhez való jogot, miközben Európa másik felében az őshonos lakosság szimbólumhasználatának jogát is elvitatják”. Az LMP korábbi vezetője bírálta a kormányt is, amiért külpolitikájában olyan országok felé közeledik, mint például Törökország és Kína, ahol nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait.

Felszólalt a kitiltott is

A rendezvényen felszólalt Dabis Attila is, aki kitiltásáról azt mondta, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Kiemelte, törvénytisztelő állampolgárként soha nem szegte meg a román törvényeket, a román hatóságok pedig többszöri kérdésére sem közölték a kitiltás okát. Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja szerint kitiltási ügye is azt mutatja, hogy Románia hiteltelen partner a nemzetközi közösségben. Az utolsóként felszólaló György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem tartja be korábbi, a nemzeti kisebbségek segítésére vonatkozó ígéreteit.