Kovács István: Úgy tűnik, Bulgáriát valamivel sikerült lekenyerezni

 

Új tervet készít az Európai Unió bevándorlásügyben. Azt írják: a túlterhelt államokból át kellene vinni a migránsokat a többi tagállamba. Vagyis szétosztanák a migránsokat. Szakértők úgy számolnak, hogy Magyarországra 10 ezer ember jutna így. A bolgár EU-elnökség is kötelező kvótarendszert javasol.

A három fő uniós szervből az Európai Parlament és az Európai Bizottság mandátuma lejár jövőre – ez a kettő a „legbevándorlóbarátabb” szervezet –, utóbbi eddig is élen járt abban, hogy a kvótákkal kapcsolatos javaslatokat áterőltesse a tagállamokon. Ám ehhez kell a két jogalkotó is – mondta  Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1-en.

Kiemelte: Az Európai Tanácsnak közvetlen demokratikus felhatalmazása van, és abban reménykedhettünk, hogy a józan ész nagyobb hatással van rájuk.

Ám pár hete a belga miniszterelnök azt mondta, mindenképpen áterőltetik a kvótajavaslatot.

Formálisan lehetne minősített többséggel döntést hozni, de az unió annyira megosztott a kérdésben és annyi politikai árkot ásott, hogy még Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, konszenzussal kell dönteni. Az most nincs – fejtette ki Kovács István.

Úgy tűnik, Bulgáriát valamivel sikerült lekenyerezni, mivel most az unió soros elnökeként előállt a legújabb javaslattal – fogalmazott a szakértő.

Kovács István kiemelte: „csavart egyet” a már meglévő szétosztási javaslaton a bolgár elnökség, hiszen tavaly év végén a LIBE az Európai Parlament álláspontját fogalmazta meg, most pedig a bolgár javaslat bár kompromisszumos elemeket emelt be, de ebben is a szétosztáson van a hangsúly.

Ennek lényege, hogy megállapítanak egy kvótát, amely ha eléri a 100 százalékot, akkor az állam önkéntesen segíthet, 160 százalék esetében az Európai Tanács dönt, 180 százalék esetében pedig kötelezően szét kell osztani a bevándorlókat a tagállamok között – magyarázta Kovács István.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy genfi egyezmény úgy rendelkezett, hogy a menedékjog átmeneti védelmet jelent a földrajzilag legközelebb fekvő országban. Ám az ENSZ és az NGO-k liberális jogértelmezése miatt mind az európai döntéshozók, mind az ENSZ és a nemzetközi bíróságok is úgy vélik, ez alapjog – emelte ki Kovács István.