Csütörtökön ünnepelte 27. születésnapját a visegrádi együttműködés, amelyet a szovjet érdekszférából frissen szabaduló kelet-közép-európai országok vezetői hoztak létre 1991. február 15-én. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia összefogása fontos szerepet játszik a régió nyugati integrációjában. A V4 néven ismertté vált multilaterális platform több hullámvölgyet is átélt az elmúlt évtizedek alatt, de az utóbbi időszakban egyre szorosabbá vált az együttműködés a részt vevő országok között. Képösszeállításunk a visegrádi négyek közötti összefogás történetének jelentősebb eseményeit veszi sorba.
Václav Havel csehszlovák államfő, Antall József magyar kormányfő és Lech Walesa lengyel államfő a visegrádi Mátyás Király Múzeumban aláírják a hármas csúcstalálkozó dokumentumait Visegrádon, 1991. február 15-én. Az együttműködési nyilatkozatot Antall József miniszterelnök, Václav Havel, a csehszlovák tárgyalócsoportot vezető köztársasági elnök, Lech Walesa lengyel államfő írta alá, az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó ünnepélyes nyilatkozatot pedig Göncz Árpád, Václav Havel és Lech Walesa után a kormányfők szintén ellátták kézjegyükkel (MTI-fotó: Soós Lajos)
Václav Havel, Göncz Árpád, Marian Calfa csehszlovák kormányfő, Antall József, Krzysztof Bielicki lengyel kormányfő (takarásban) és Lech Walesa koccintanak az aláírás után a visegrádi Mátyás Király Múzeumban (MTI-fotó: Soós Lajos)
A visegrádi csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfők az 1335-ös visegrádi magyar–cseh–lengyel királyi kongresszus emlékét megörökítő táblánál koszorúztak is. 1335 őszén azért a Duna-kanyarban jött létre a történelmi nemzetközi konferencia, vagyis a visegrádi királytalálkozó, mert a 14. században itt volt a magyar királyi udvarnak, I. Anjou Károly királynak – a találkozó kezdeményezőjének – székhelye. A képen: Krzysztof Bielecki lengyel miniszterelnök, Václav Havel, a csehszlovák tárgyalócsoportot vezető köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Lech Walesa lengyel államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök (MTI-fotó: Soós Lajos)
A visegrádi csúcstalálkozó résztvevői a várat is körbejárták. Bár az 1335. évi királytalálkozó fontos gazdasági megállapodásokat hozott a közép-európai országoknak, de kiemelkedő katonai jelentőségű volt a cseh–lengyel békeszerződés megkötése is (MTI-fotó: Kovács Attila)
A tárgyalóküldöttségek és a sajtó képviselői Budapesten, a Parlamentben még mindig a történelmi napon, 1991. február 15-én. Előtérben – háttal – a csehszlovák küldöttség, balról a lengyel, jobbra pedig a magyar küldöttség a plenáris tárgyalások előtt a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. A magyar tárgyalócsoportot Antall József miniszterelnök, a csehszlovák tárgyalócsoportot Václav Havel köztársasági elnök, a lengyel küldöttséget Lech Walesa államfő vezette (MTI-fotó: Soós Lajos)
Újabb fontos mérföldkő volt 1991. december 16-án Brüsszelben, amikor aláírták a visegrádi hármak társulási szerződését az Európai Közösségekkel. Lengyelország nevében Leszek Balcerowicz kormányfő, Csehszlovákia képviseletében Marian Calfa miniszterelnök, az EU-s tizenkettek nevében Hans van den Broek és Frans Andriessen, az EK bizottságának alelnöke látta el kézjegyével a szerződést. A képen Antall József miniszterelnök és Hans van den Broek, az EK tanácsának soros elnöke s brüsszeli Charlemagne-palota sajtótermében (MTI-fotó: Soós Lajos)
Jubileumi csúcstalálkozónak számított a visegrádi csoportba tartozó négy állam kormányfőinek találkozója Krakkóban, hiszen tízéves a Visegrádon kötött együttműködési megállapodás. A képen: Mikulás Dzurinda szlovák, Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő a krakkói királyi várra néző Sofitel Szálloda teraszán 2001. május 31-én (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
A 2011-es V4-találkozónak ismét a visegrádi királyi palota évszázados falai adtak történelmi hátteret. A képen: Schmitt Pál köztársasági elnök fogadja Václav Klaus cseh köztársasági elnököt (MTI-fotó: Kovács Tamás)
Orbán Viktor miniszterelnök és delegációja egy kávézóban dolgozik a visegrádi országok kormányfőinek és Japán miniszterelnökének varsói csúcstalálkozója szünetében 2013. június 16-án. A kormányfő mellett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (b), Gyurcsik Iván varsói nagykövet (b3), Gottfried Péter, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója (b4) és Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (b5) (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
Milos Zeman cseh, Áder János magyar, Bronislaw Komorowski lengyel és Ivan Gasparovic szlovák államfő a visegrádi négyek államfői találkozóján a lengyelországi Wislában, az elnöki rezidencián, 2013. július 2-án (MTI-fotó: Illyés Tibor)
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond A visegrádi csoport – Európa növekedési motorja című nemzetközi konferencián a Magyar Tudományos Akadémia épületében, 2014. június 24-én. Az asztalnál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (b2), Donald Tusk lengyel (b3), Robert Fico szlovák (b4) és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (b5) (MTI-fotó: Illyés Tibor)
Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a visegrádi országok soros elnökségének ünnepélyes átadásán Varsóban 2017. június 18-án. Magyarország Lengyelországtól veszi át, és 2018 júniusáig tölti be a V4-országcsoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) elnöki tisztségét (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
Hagyományőrzők a visegrádi négyek (V4) megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett karneválon a fővárosi Várkert Bazárnál 2018. február 11-én (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
Fényfestés a visegrádi négyek (V4) megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett karneválon a fővárosi Várkert Bazárnál (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
Tűzijáték a Duna felett a visegrádi négyek megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett karnevál keretében a fővárosi Várkert Bazárnál (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
