Bukásra ítélt kvótarendszer

 

Több sebből vérzik a menedékkérők befogadására létrehozott EU-s kvótarendszer: az intézmények áthelyezési mechanizmusának végéhez közelítve mindössze 33 ezer migránst sikerült Görögországból és Olaszországból áttelepíteni a tervezett 160 ezres keretszámhoz képest - írja a Magyar Idők.

Az Olaszországban és Görögországban várakozó migránsok mindössze ötödét sikerült áttelepíteni uniós országokba az elmúlt két év alatt. Korántsem arról van szó, hogy a menedékkérők elfogytak volna, inkább a jogi kiskapuk hátráltatják a rendszer működését - írja a Magyar Idők a Deutsche Welle friss jelentésére hivatkozva.

Az írás emlékeztet: a berlini belügyminisztérium állítása szerint Görögországban gyakorlatilag már nincs olyan menedékkérő, aki áthelyezhető lenne. Ebbe a kategóriába azok a migránsok tartoznának, akik az előző negyedéves EU-átlag alapján legalább 75 százalékos eséllyel pályáznak a menekültstátusra. A mechanizmus elsősorban tehát a szíreknek, irakiaknak és eritreaiak­nak kedvez, ám ezen csoportok javát az elmúlt évek során áthelyezték. A számok magukért beszélnek: múlt hónapban Görögországban és Olaszországban már csak ötszáz bevándorló várt az áthelyezésre, írják a Deutsche Welle jelentésére hivatkozva.

Lemaradásban az uniós államok

A megdöbbentően alacsony adatot a kvóták teljesítésére szánt idő lejárta is indokolja, hiszen tavaly szeptemberben volt két éve, hogy Brüsszel a válság sújtotta államok szerinte szolidáris megsegítéséről határozott. Jelenleg az egész európai kontinens arra vár, hogy döntés szülessen a tavaly szep­tember 26-a után érkezett menedékkérők sorsáról, vagyis arról, hogy ­bebetonozzák-e a kötelező menekültügyi kvótákat.

Az eddigi eredmények minden­esetre a rendszer ellen szólnak: az euró­pai menekültügy hőseként számontartott Németország is alig több mint tízezer menedékkérőt vett át az uniós áthelyezés keretében, és egyedül a miniállam Málta teljesítette a rá rótt – alig 130 fős – kötelezettséget. Franciaország és Svédország sem ért el szebb eredményt: előbbi kevesebb mint ötezer, utóbbi körülbelül háromezer görögországi és olaszországi menedékkérő előtt nyitott ajtót. Párizsnak több mint tízezres, Stockholmnak pedig közel ezerfős lemaradása van. Magyarország mellett Lengyelország, illetve az uniós bel- és igazságügyi együttműködésből kimaradó Dánia és az Egyesült Királyság nem fogadott be elosztási kulcs alapján migránsokat.

Németország a családegyesítéstől tart

A működésképtelenség miatt már Thomas de Maiziere német belügyminiszter is a kvótarendszer lezárására sürgetett, ám a német vezetés valójában a bevándorlók családegyesítésétől tart, ami egy újabb bevándolrási hullám esetén menedékkérők millióival sújtaná Németországot. Az Európai Parlament tavalyi határozata szerint minden Európába érkező bevándorlót abba az országba kell átszállítani, ahol rokonai élnek. A német visszakozás már az EU soros elnökségét betöltő Bulgáriához is eljutott, sajtóinformációk szerint Szófia már el is fogadta a javaslatot.

Uniós vezetők ígérete szerint június végéig megoldást kell találniuk a problémára, áadásul a La Repubblica című olasz napilap tegnapi értesülése szerint mintegy egymillió ember áll készen Líbiában arra, hogy útra keljen Európába.