Nem a nyelv nem ismerése a probléma a bevándorlókkal kapcsolatban, hanem a munkához való hozzáállással, illetve a hozzá nem állással, mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, emiatt a társadalomban különböző feszültségek keletkeznek, és emiatt jönnek az autók felgyújtása vagy a kirakatok betörése, és egyéb bűnügyi tevékenységek, amit az adott országban élő társadalom nem tud megérteni, így egyre távolabb kerülnek egymástól a bevándorlók és az uniós állampolgárok.
Szakszó is van a szilveszter éjjelén történt erőszakra. Külvárosi – avagy banlieue – terrorizmus néven emlegetik többek között a francia rendőrnő megrugdosását, vagy a szilveszteri randalírozásokat, tudhattuk meg Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértőtől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárától, aki a Kossuth Rádió 180 perc műsorának vendége volt.
A szakértő kifejtette, ezt azt jelenti, hogy azok a marginalizálódott fiatalok, akik nem találják meg a helyüket a társadalomban, bandákba verődnek, tudják, is, hogy nehezebb őket ellenőrizni, ha parkokban vagy erdőkben jönnek össze, és szervezkednek. Ennek eredménye a radikalizálódás – folytatta a szakértő – hiszen olyan zavargásokban vesznek részt, amelyek távol állnak az állampolgároktól. Kis-Benedek József hozzátette, a bevándorlók elégedetlenek, mert látják, hogy sokkal rosszabbul élnek, mint azok, akik bent laknak a városokban.
Afrikai bevándorló áll egy zebrán a Róma belvárosában tartott tüntetésen 2017. december 16-án. A migrációpárti megmozduláson mintegy húszezren vettek részt a Határok nélküli jogok szervezet felhívására. (MTI/EPA/Massimo Percossi)
Romlott a helyzet
Az előzményekről szólva elmondta, több mint tíz évvel ezelőtt őket észak-afrikai fiataloknak hívták, és ők csinálták a frankofon országokban azokat a balhékat, amelyekkel később teljesen kizárták magukat a társadalomból. „Már akkor is úgy kezelték őket, hogy veszélyes kategóriába tartoznak” – tette hozzá a professzor.
Emellett a helyzet romlott a szakértő szerint, hiszen egyre többen vannak, újabb fiatalok érkeztek az unió országaiba, és ők már nem úgy akarnak élni, mint az elődeik, időnként hazalátogatnak, és azt a kultúrát szeretnék itt is folytatni, ami nem mindig eredményes. Továbbá „elfelejtenek iskolába járni”, nem mindenki tanulja meg a nyelvet, bár a marokkóiak és az algírok beszélnek franciául.
„Tehát nem a nyelvvel van probléma, hanem a munkához való hozzáállással, illetve a hozzá nem állás problematikája, ami miatt a társadalomban különböző feszültségek keletkeznek, és emiatt jönnek az autók felgyújtása vagy a kirakatok betörése, és egyéb bűnügyi tevékenységek” – világított rá Kis-Benedek József.
A szakértő úgy vélekedett továbbá, hogy van, aki munkába áll, de sokaknak nem ez a célja, hanem hogy élvezzék a szociális háló előnyeit, és megkapják azokat a juttatásokat, amit egyébként más dolgozó ember is megkap. Hozzátette, ebben az államnak van feladata, hiszen ki kell szűrni ezeket az embereket. Kiemelte, Németországban ma már ez a módi: ha valaki nem teljesít bizonyos kötelezettségeket, nem kap támogatást.
Nincsenek hozzászokva
A rendőrök önkéntes leszerelésével kapcsolatban azt mondta, jól látható a biztonságpolitikai szakértő szerint, hogy Németországban a liberális szabályok miatt a tartományok a problémás embereket nem adták át a központi nyilvántartásnak, és nem tudtak róluk, mára azonban ez megváltozott.
„Egy más szokásokon felnőtt rendőr nehezen alkalmazkodik egy olyan megváltozott helyzethez, ami ezek miatt az emberek miatt kialakult, hiszen a rendőröknek nem kellett ilyen szinten emberek ellen fellépniük, illetve nem találkoztak ekkora ellenállással sem. Vonatkozik ez a bevándorlókra és a baloldali szélsőséges szervezetekre is. Ilyenek voltak például a szilveszteri támadások, balhék is a közfeladatot ellátó személyek ellen” – részletezte.
Emellett Kis-Benedek József úgy látja, a német társadalom nagyon nehezen érti meg, hogy miért jók ezek a zavargások a benvándorlóknak, és maguk ellen hangolják a lakosságot is, tehát a szeparáció keményen folytatódik ember kapcsolatokban is.
Visszatérhet az al-Kaida
Az Iszlám Állammal kapcsolatban azt mondta, habár a kalifátust jelentős mértékben felszámolták, azonban a szakértő úgy látja, a terrorszervezet azon igyekszik, hogy áttegye a székhelyét különböző területekre. Kis-Benekedek József hozzátette, jelenleg a különböző Iszlám Államhoz tartozó szervezeteknél folyik a harc azért, hogy ki fogja betölteni a vezető szerepet a Sínai-félszigeten.
Megemlítette, hogy észrevehető egy másik tendencia is. Most már lehet érezni, hogy egy kicsit örül az al-Kaida központi magja, hogy a kalifátus megszűnt, így az al-Kaida központi szerve kicsit pozitívabb szerepet tud betölteni, és igyekszik magához édesgetni azokat az embereket, akik az Iszlám Állam kötelékébe tartoztak vagy tartoznak még.
Rávilágított, 2018 nagy kérdése, hogy ezt hogyan fogják tudni megoldani. Továbbá az is nagy kérdés, hogy az al-Kaida hogyan tér vissza, „és ha visszajön, az semmiképp sem lesz jó” – véldekedett.
