Kétnapos találkozót tartanak a visegrádi négyek (V4 - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) parlamentjeinek külügyi bizottságai Budapesten. A rendezvényt szerdán megnyitó Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta: az Európai Unión (EU) belül a visegrádi országok együttműködése a legsikeresebb.
Felidézte, hogy Magyarország már ötödszörre látja el az elnökségi teendőket. A jelenlegi mottó az, hogy “a V4 összeköt”. Az elnökségi program négy pillérre épül: európai, regionális, digitális és globális Visegrád. Az első a közös európai fellépés célkitűzését jelzi. A regionális és a digitális együttműködés egyebek mellett a belső erőforrások mozgósításáról, a kultúrák összekapcsolásáról szól. A globális Visegrád tekintetében pedig komoly eredmény, hogy a régiót észrevették a világban az elmúlt években, és a közelmúltban például Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozót tartottak Budapesten.
Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy egyre nagyobb a régió jelentősége, ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy hat bizottsága is visegrádi keretek között egyeztessen. A jelenlegi találkozó a második – közölte. A magyar politikus egyúttal meghívta a résztvevőket a visegrádi házelnökök következő formális találkozójára, amelyet március első két napján tartanak majd, valószínűleg a Balatonnál.
Külön köszöntötte Albánia, Koszovó, Montenegró és Szerbia képviselőit, akik a nyugat-balkáni helyzet áttekintése céljából érkeztek. Macedónia és Bosznia-Hercegovina most nem tudta elfogadni a meghívást – jelezte.
Németh Zsolt szerint a bővítési politika az EU egyik sikerterülete az utóbbi években. A nyugat-balkáni integráció nemcsak gazdasági, hanem fontos biztonságpolitikai érdek is, mind a csatlakozni kívánó országoknak, mind Európa egészének – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, hogy képviselőkként valahol a kormányok és a társadalom között félúton helyezkednek el, és mindkét irányba befolyást tudnak gyakorolni. Közép-Európa támogatja a nyugat-balkáni bővítést, Nyugat-Európában azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet – mutatott rá Németh Zsolt.
Azt mondta, a jövő év fontos lesz a bővítési politikában: arra számítanak, hogy Montenegró és Szerbia is tovább tud majd lépni, és bíznak benne, hogy a többi nyugat-balkáni ország is előrehaladhat.
Előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára kifejtette: Magyarország “természetes szövetségese” a nyugat-balkáni térségnek, amely nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan is Európa része.
Az optimizmus jelentőségét hangoztatta, hiszen egy sok kihívással teli időszakban kell újabb lendületet adni a bővítésnek. Leszögezte, hogy az integráció a múltban sikeres volt: Európa egyre versenyképesebbé és biztonságosabbá vált. Az elmúlt évtizedben azonban sajnos megkérdőjeleződött a gazdasági prosperitás és a biztonság evidenciája, az a dogmarendszer, amelyre az ötvenes évektől kezdve építették az EU-t – emelte ki Takács Szabolcs.
Olyan kihívások érték a közösséget, amelyekre nem volt precedens, és amelyek kialakulásáért nem az európaiak voltak felelősek, mégis őket érte kár – jegyezte meg, megemlítve a gazdasági válságot, a migrációs hullámot és a britek kilépését (Brexit).
A fenti folyamatok soha nem látott megosztottságot okoztak Európában, és a kialakult környezet nem túl kedvező a bővítés folytatásához – mondta az államtitkár. Takács Szabolcs szerint pragmatikus, mérsékelt vitát kell folytatni. A nyugat-balkáni térség jövője egyben a saját jövőnk is – jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy ambiciózusnak kell lenni, ugyanakkor meg kell maradni a realitás talaján.
Maciej Popowski, az Európai Bizottság európai szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős főtitkárhelyettese kiemelte, hogy az EU elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációja mellett, a bővítési folyamat azonban csak akkor lehet sikeres, ha azt nemcsak a tagállamok közössége, hanem a lakosság is támogatja. Továbbra is folytatják az intenzív munkát, és várják a konkrét eredményeket a Nyugat-Balkánról – nyomatékosította. Örömét fejezte ki, amiért a tanácskozás az európai perspektívára és a stabilitásra összpontosít. Úgy fogalmazott, hogy a nyugat-balkáni országok nagy utat tettek meg a kilencvenes évek háborúinak ideje óta. Arra hívta fel a figyelmet: az egyes államokon múlik, mikor válik valósággá a csatlakozásuk.
Kompromisszumokat ugyanakkor nem köt az unió, a jogállamiság például kötelező – szögezte le Maciej Popowski.
Benkő Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a visegrádi négyek Közép-Európa déli kiterjesztéseként tekintenek a Nyugat-Balkánra, amelyet teljesen körülvesz az EU.
Felidézte, hogy két éve több mint egymillió migráns haladt át a Nyugat-Balkánon, ami ismét rávilágított az együttműködés fontosságára.
Magyarország biztonsága erősen függ a térségtől, amit az is bizonyít, hogy több mint ötszáz magyar katona szolgál nyugat-balkáni békefenntartó missziókban – mondta.
Kijelentette: őszintén hisznek abban, hogy a bővítési folyamat biztonságosabbá teszi Európát.
Benkő Levente azt mondta, azt várják az Európai Bizottságtól, hogy februári stratégiai kiadványában az összes nyugat-balkáni állammal foglalkozzon.
A kétnapos tanácskozás első részére a nyugat-balkáni országok parlamentjeinek külügyi bizottságait is meghívták.
A szerdai ülésnek A Nyugat-Balkán stabilitása – az európai integráció perspektívái, a csütörtökinek pedig A közös kül- és biztonságpolitika jövője a címe.
