Marie-Christine Vergiat: A tagállamokat rá kell kényszeríteni a szolidaritásra

 

Kulcsfontosságú, hogy a tagállamokat rákényszerítsük a szolidaritásra – ezt mondta Marie-Christine Vergiat francia EP-képviselő, az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal-frakció vezetőségi tagja az M1-nek adott exkluzív interjúban. Marie-Christine Vergiat szerint nem migránsok, hanem menedékkérők érkeztek Európába a két éve kezdődött migrációs hullámban, és szerinte a legnagyobb gond a tagállamok közötti szolidaritás hiánya.

Marie-Christine Vergiat 2009 óta az Európai Parlament (EP) tagja, ahová a Francia Kommunista Párt által alapított Baloldali Front jelöltjeként jutott be. Korábban több francia szocialista kormány alatt töltött be közigazgatási és párttisztségeket. Az állampolgári és emberi jogokkal foglalkozó, a kötelező kvótarendszert elsőként megszavazó LIBE bizottságban, a külügyi bizottságban, valamint az EP terrorellenes eseti bizottságában is tevékenykedik. Egy éve jelentést készített az emberi jogok és a migráció helyzetéről az Európai Unión kívüli harmadik országokban. Tavasszal az Európai Parlament Magyarországról folytatott brüsszeli plenáris vitájában felszólalt, és megkérdőjelezte, hogy Magyarországon egyáltalán érvényesülnek-e még a menedékjogi szabályok.

„A menedékjogi csomagnak – mert így nevezzük az Európai Unió ezzel a területtel foglalkozó irányelveinek és rendeleteinek összességét – jelenleg tart a felülvizsgálata. A legutóbbi menekülthullám főként Olaszországot és Görögországot sújtotta 2015 második felében és 2016-elején. Valóban válság volt ez, de szerintem inkább a menekültek fogadásának válsága volt ez, és nem migrációs válság. A migrációs válság ennél sokkal bonyolultabb dolog. Akiket ez a válság érintett, ők a menedékkérők voltak”– fogalmazott az interjúban Marie-Christine Vergiat, aki arról is beszélt, hogy ha mindenkiben megszületik a szándék, akkor létrejöhet a megegyezés is, aminek segítségével könnyebb lehet a menedékjog megszerzése, és rendezettebbé válhat a menekültek helyzete az Európai Unióban.

Ezt szolgálja ez a csomag, amely a genfi menedékjogi konvenció végrehajtását segíti elő – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy jó döntés volt-e annak idején 2015-ben elfogadni a kötelező áthelyezési programot, mint a menekültválság megoldásának legfontosabb elemét, azt mondta: szerinte nem volt hibás a döntés, hiszen a parlament többsége a dublini rendelet reformjának egyik állomásaként fogadta el.

„Azt hiszem, inkább a tagállamok egymás iránti szolidaritásával volt a gond. Mert ha mindenki részt vett volna a folyamatban, akkor nem következett volna be ez a helyzet” – jelentette ki.

Szerinte azért harmincezer főt helyeztek át a százezer helyett, mert levonták belőle azokat a menekülteket, akik közvetlenül Törökországból kerültek áttelepítésre. Úgy vélte, ez egyes tagállamok rossz hozzáállásának is köszönhető.

„Túlságosan hosszú időt vett igénybe a kérelmek elbírálása is, ami hozzájárult a másodlagos mozgások magas számához. Ha a folyamat gyorsabb lett volna, kevesebben indultak volna tovább máshová, még mielőtt a kérelmüket elbírálják, és többen részesültek volna a rendszer előnyeiből” – mondta.

A képviselő szerint a kérelmezők mielőbb ki akarták használni, hogy azokra a helyekre jussanak el, ahol a legjobb ellátást, a legtöbb juttatást kaphatják, amint megkapják a menedékjogot. A probléma szerinte az, hogy óriási különbség van a tagállamok gyakorlatában, hogy kiknek és milyen alapon adják meg a menedékjogot. Ugyanakkor azt is hozzátette, nehéz lenne ezt egységesíteni, mert minden tagállamot befolyásol a saját történelme.

Strasbourg, 2013. július 2. Az Európai Parlament által közreadott képen Marie-Christine Vergiat francia európai parlamenti képviselő, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció vezetője felszólal a Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő által készített, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésről folytatott vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. július 2-án. (MTI/EP/Mathieu Cugnot)

(MTI/EP/Mathieu Cugnot)

Ha ugyanakkor a szabad mozgás európai jog, akkor annak mindenkire vonatkoznia kell, az európai polgárokra és a menedékkérőkre is – fűzte hozzá.

A többi között azt is aláhúzta, hogy megreformálják a schengeni információs rendszert is, hogy össze legyenek kapcsolva a különböző bűnügyi, körözési nyilvántartások a határokon is. A vízumrendszerek és ujjlenyomat-adatbankok összekapcsolása is napirenden van. Már a jövő év elejétől működni fog a rendszer, és a különböző adatbázisok egyszerre lekérdezhetők lesznek – emelte ki.

Közölte: évente kétmillió ember kap tartózkodási engedélyt az unióban.

„Igen, kétmillió, minden évben. Teljesen szabályosan. Tehát a bevándorlás létezik. A gond az, hogy nagyon egyenlőtlenül oszlik el a tagállamok között. Például, a legnagyobb számban ukránok jönnek az Európai Unió területére. A kétmillióból félmillió, minden évben. 450 ezren Lengyelországban vállalnak munkát. Ez nem más, mint gazdasági bevándorlás, ha ezek az ukránok Lengyelországban dolgoznak. Más országok pedig egyáltalán nem fogadnak senkit. Ez az aránytalanság. Amikor pedig migrációs válságról beszélünk, a Közel-Keletről, és Afrikából, ott is elsősorban a Szaharától délre fekvő térségekből érkező emberekre gondolunk. Szerintem alaposan át kellene gondolni mindezt” – fogalmazott a politikus, aki szerint az a kérdés, hogyan tehetnénk végre többet azért, hogy mindenkinek egyenlő lehetősége legyen bárhol megélhetést találnia magának a világban.

Egyetértett Cecilia Wikström képviselő korábbi kijelentésével, aki a dublini rendelet reformjáról szóló jelentésében azt szorgalmazta, hogy a különbséget figyelembe kell venni. Vagyis ott, ahol a menekültek befogadásának nincs meg a történelmi hagyománya, a fokozatosságot szem előtt tartva időt kell hagyni arra, hogy be tudjanak fogadni menekülteket egy bizonyos számban.

„Vitatkozni kell róla, meghallgatni a véleményeket, reakciókat. Nem ugyanúgy tekintünk ugyanis a menekültekre, nem ugyanaz a hozzáállás. Ráadásul manapság majd mindegyik uniós ország bezárkózóbb, jobban fél, és ezen dolgoznunk kell” – húzta alá.

„Amikor Görögország szembesült azzal, hogy Törökországból 850 ezer ember érkezett hozzájuk, hát… nem tudom Magyarországon hogyan reagáltak volna erre. Nem mondom, hogy Magyarországot nem érintette ez a probléma, mert tudom, hogy ott adták be az egyik legmagasabb számban a menedékkérelmeket. De kulcsfontosságú, hogy a tagállamokat rákényszerítsük a szolidaritásra” – húzta alá Marie-Christine Vergiat.

Mások is szorgalmazták a gazdasági bevándorlók befogadását

Marie-Christine Vergiat több európai parlamenti képviselőtársa az M1-nek adott interjúkban is igyekezett elkerülni a különbségtételt a menekültek és a gazdasági migránsok között. Többen pedig szorgalmazták a gazdasági bevándorlók befogadását minél nagyobb számban.

Az EP szocialista frakcióját vezető Gianni Pittella úgy fogalmazott: „Meg kell nyitni a csatornákat, de tervszerűen kell cselekednünk: mire van szükségünk, milyen szakmai képesítésekre van szükségünk egy olyan Európában, ahol egyre kevesebb gyermek születik, ahol kedvezőtlen a demográfiai helyzetet jellemző úgynevezett korfa, ahol bizonyos szakemberekből hiány lépett fel?”

Sophia in ’t Veld liberális holland képviselő szerint Európának szüksége van a tömeges bevándorlásra. „Igenis, kezelni tudjuk a migrációt, arról nem is beszélve, hogy végső soron, gazdaságilag még szükségünk is van a migrációra, csak kontrollálni és szabályozni kell, és közösen kell csinálnia mindent Európának” – mondta.

Mindez egybevág Soros György tervével. A milliárdos már évekkel ezelőtt úgy fogalmazott: „az előre látható jövőben, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”.

„Aztán ott volt Magyarország, Orbán úr volt a legdühödtebb bírálója ennek a szolidaritási mechanizmusnak. Igen, abban egyetértek, hogy a rendszer nem működött jól. De mindezek a reakciók is okozták, hogy nem működhetett jól” – mondta Ana Gomes portugál szocialista képviselő, aki tagja a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti frakciójának.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának olasz elnöke azt mondta: Magyarország esetében nem a magyar nép, hanem a magyar kormány a felelős, amiért megbuktatott egy 160 ezer menedékkérő áthelyezésére vonatkozó tervet, pusztán azért, mert nem volt hajlandó ezer menedékkérőt befogadni.

Kati Piri magyar származású holland politikus az M1-nek azt mondta: „Nem hiszem, hogy a szolidaritás önkéntes alapon működhet. Nem így működnek a társadalmak, a társadalmakon belül sem ezt látjuk. Mindannyian fizetünk adót, nem csak azok, akik fizetni akarnak. Mert egy jóléti államot csak így lehet fenntartani.”

Gianni Pittella szocialista frakcióelnök szerint mindenben helye van a vitának, kivéve egy dolgot: ha az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezésre jut valamiben, annak kötelezőnek kell lennie, máskülönben komolytalan az egész.

Ez is Soros György évekkel ezelőtt felvázolt elképzelésébe illeszkedik. Eszerint „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”.