„Magyarország a Németországgal legszolidárisabb európai állam”

 

Magyarország azzal, hogy a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá vált – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek csütörtökön Bécsben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet miniszteri tanácsának ülésére érkező tárcavezető Martin Schulz nyilatkozatára reagált, amelyben a Német Szociáldemokrata Párt közölte: Magyarország egyre jobban eltávolodik az uniótól.

Szijjártó Péter kijelentette: „a legnagyobb mértékű szolidaritást éppen Magyarország mutatta Németország iránt”, ugyanis ha Magyarország nem fektetett volna 800 millió eurót a határvédelembe, akkor nem másfél millió, hanem ennél jóval több illegális bevándorló érkezett volna Európába, és döntő többségük minden bizonnyal Németországba ment volna. Úgy vélte, Magyarország azzal, hogy a magyar gazdaságfejlesztés helyett a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá lépett elő, és „mi kíméltük meg további terhek viselésétől”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (MTI-fotó: Illyés Tibor)

Magyar vezeti az ukrán-orosz határ menti missziót

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának plenáris ülésén felszólalásában kiemelte: Magyarország nagyra értékeli a szervezet megfigyelőinek ukrajnai munkáját. A szervezetnek az orosz-ukrán határ orosz oldalán működő határmegfigyelő misszióját magyar diplomata vezeti – emlékeztetett.

„Ukrajna csalódást okozott Magyarországnak”

Felidézte: Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait. A jogszabály teljes mértékben ellentétes Ukrajna kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeivel, ezért helyre kell állítania a nemzeti kisebbségek jogait – jelentette ki.

Budapest állandó EBESZ-megfigyelőket kér Kárpátaljára

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország aggódik a kárpátaljai helyzet miatt, a régióban 150 ezer magyar él. Ezért állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi a térségbe, ami nem ütközhet akadályba, hiszen a misszió mandátuma az ország egész területére szól – közölte. Hozzátette: Kárpátalja többnemzetiségű terület, és az új oktatási törvény nem segíti a békés együttélést a térségben.

Két feltételt szabott Ukrajnának Magyarország

Szijjártó a árgyalásairól beszámolva elmondta: találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Kurt Volkerrel, az Egyesült Államok Ukrajnáért felelős különmegbízottjával, és mindkét megbeszélésen világossá tette, hogy két alapvető szempontnak kell teljesülnie Magyarország szerint ahhoz, hogy megnyugtatóan le lehessen zárni az ukrán oktatási törvényt illetően előállt helyzetet. Először is „a magyar kisebbségtől egyetlenegy szerzett jogot sem lehet elvenni”, másrészt pedig a kárpátaljai magyaroknak azt kell mondaniuk a megoldásra, hogy rendben van – magyarázta. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor „a magyar kormány is azt mondja, hogy rendben van”. Amíg nem teljesül mind a két feltétel, „addig sajnos nem beszélhetünk megoldásról” – jelentette ki.

Védeni kell a kersztény közösségeket

Erősíteni kell a keresztény közösségek védelmét szerte a világon, mert sokfelé egyre nehezebb a helyzetük – mondta Szijjártó Péter.  Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsának ülése alkalmával az üldözött keresztények védelméről szervezett rendezvényen a tárcavezető felszólalásában kiemelte: Magyarország azt javasolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ne hagyja büntetlenül a keresztények ellen elkövetett szörnyűségeket, továbbá a nemzetközi közösségnek garantálnia kell a közel-keleti keresztények számára, hogy mielőbb visszatérhessenek a szülőföldjükre, amint a konfliktusok véget érnek.

 

Oroszország is aggódik a keresztényeket érő atrocitások miatt

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hangsúlyozta: a keresztények rengeteg problémával néznek szembe a világ különböző részein, különösen a Közel-Keleten nehéz a helyzetük. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tenni is kell valamit az ügyben, nem csak beszélni róla – mutatott rá.