Így védték meg és támadták Magyarországot Brüsszelben

 

Magyarország minden nemzetközi jogszabályt betart, és elvárja, hogy aki ide érkezik, szintén betartsa – szögezte le Szijjártó Péter a Magyarországról szóló európai parlamenti vitán. A külügyminiszter Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője felszólalásaira válaszolt.

Szijjártó Péter kijelentette: örül a vitának, mivel a magyarok a vitát a demokrácia alapjának tartják. A magyarok soha nem térnek ki egy vita elől. Az Európai Unióba való belépés egyik fontos részének nevezte azt, hogy a vitákat demokratikus körülmények között meg lehet vívni. Kiemelte: az unióban mindenkinek joga van ahhoz, hogy a saját álláspontját képviselje, és antidemokratikusnak tarják azt a megközelítést, amely elvitatja egy nemzettől a saját álláspontjának képviseletét.

Nekünk sem tetszik, amikor az EP támadja Magyarországot

A magyar embereknek sokszor nem tetszik, amit és ahogy önök mondanak, és amikor támadják Magyarországot – jelentette ki.


Pardavi: Politikai boszorkányüldözésnek állítja be a kormány a vitát

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke rámutatott: a bizottság a menekültek jogaira, a fogva tartásra, a büntetőjogi igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra koncentrál. Az emberi jogok és a jogállamiság azon közös értékei, amelyek a pillérei és a motorja is az európai közösségnek.

Kijelentette: az EU alapvető értékei folyamatos fenyegetés alatt állnak Magyarországon, a civil társaságot pedig az igazság szócsövének nevezte. Meglátása szerint a magyar kormány érvelése politikai boszorkányüldözésnek állítja be az európai parlamenti vitát, de véleménye szerint a magyar kormány épp azt kérdőjelezi meg, hogy a közös értékek mindenkire érvényesek-e.


Polyák: Korlátozással akarnak médiaegyensúlyt teremteni

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a magyar médiahelyzetről tartott felszólalása alatt kijelentette: Magyarországon ugyan sajtószabadság van, de nincs szabad sajtó. A kormány úgy akar médiaegyensúlyt teremteni, hogy korlátozza a hozzáférést a kormányzati forrásokhoz a médiumok kiválasztásában, és csökkenti az ellenzéki sajtó játékterét.


Nem jogállamisági, hanem szuverenitási vitáról van szó

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett: a 2010-es választásokon a jelenlegi kormánypártok kétharmados többséget szereztek. A második fordulóban a szavazók tisztában voltak azzal, hogyha a fideszes egyéni jelöltekre szavaznak, akkor Orbán Viktor kétharmados többséget szerez, ami egyértelmű alkotmányozó felhatalmazást jelent.

A 2010 után meghozott döntések kivívták a nemzetközi kritikusok éles hangját, és megindult a kötelezettségszegési eljárások sora az ország ellen. Azonban az eljárásoknak mindössze a 3 százaléka folyik az országunk ellen, ha a legfrissebb uniós adatokat szemlézzük – mutatott rá.

Jelenleg nem jogállamisági vitáról van szó, hanem egy szuverenitási vitáról. Lényeges társadalmi kérdések tekintetében nincs tisztázva, hogy mi tartozik a tagállam vagy az EU hatáskörébe. Miért feledkezett meg az unió arról, hogy ezeket a kérdéseket pontosítani kellene? – tette fel a kérdést.

Meglátása szerint az unió létrejötte után, a gazdasági konjunktúra időszakában az ilyen típusú szuverenitási viták nem törtek ilyen élesen a felszínre. Azonban az elmúlt 15 évben egyre több ilyen kihívással szembesült az EU, hiszen olyan volt szovjet országok is csatlakoztak, amik ’89 után nyerték vissza önállóságukat.


Niedermüller kérdésekkel kezdte

Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő két kérdést tett fel Szijjártó Péternek, egyik a Soros-szervezethez tartozónak gondolt civil szervezetek lehallgatására, másik pedig az EP-vita boszorkányüldöző jellegére irányult.


Gál: Brüsszel magyar kormány fóbiája felháborító 

Gál Kinga kiemelte: semmi objektív mérőszám nem igazolta vissza, hogy miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon. Semmivel nem vagyunk az átlag fölött, noha ellenünk a bizottság olyankor is végzett elvárást, amit más tagállamok esetében nem tett meg.

A magyarországi helyzet nem különbözik a külföldi médiahelyzetről, a civil szervezeteknek pedig nincs problémája Magyarországon. A külföldi támogatások bejelentése nem akkora kérés, nem akadályoznak meg tüntetéseket, nem gyilkolnak meg újságírókat – mutatott rá. Mindez más uniós tagállamokban megtörténik, így kimondható, hogy kettős mérce alapján, a bevándorlás ellenzése miatt büntetik Magyarországot – mondta.


Sógor: Magyarországgal baj van, de Romániával nem foglalkoznak?

Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő több mint furcsának nevezte, hogy az uniós vizsgálódás napirendjéről hogyan került le például Románia, Málta vagy Spanyolország. Érdekesnek találta, hogy Frans Timmermans miért nem olyan lelkes a jogállamiság terén, miért csak Magyarországot és Lengyelországot állítja pellengérre.


Szanyi: A magyar kormány szolidaritás helyett félrevezeti az embereket

Szanyi Tibor MSZP-s európai képviselő szerint a magyar kormány úgy állítja be az eseményeket, mintha 500 millió európai támadna rá a 10 milliós Magyarországra. Majd a szolidaritásról tartott rövid beszédet, amelyben kiemelte, hogy a kormány ennek segítségével vezette félre az embereket, hiszen a nemzeti konzultáció kérdőíve olyan kérdésekkel volt tele, ami eldöntendő kérdésként állította be a szolidaritást.

Ezt követően megemlítette, hogy Magyarország befogadhatna 1300 egyedülálló kisgyereket.


A magyar kormány a magyar embereket képviseli

Szijjártó Péter a hozzászólásokra reagálva kijelentette: Az Európai Unió akkor tud erős lenni, ha vitáinkat nem érzelmi kitörések határozzák meg, hanem a józan ész mentén vívjuk meg. Magyarország kormánya Magyarországot és a magyar embereket képviseli – emelte ki, majd néhány felvetésre konkrétan reagált.

Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de egy másfél milliós migrációs hullám új lehetőségeket ad a terroristák kezébe, akik a tömeges bevándorlást kihasználva új, eddig megközelíthetetlen helyekre is becsempészhették embereiket.


A civil szféráról elmondta: Magyarországon 60 ezer civil szervezet működik, s mintegy 700 millió eurónyi költségvetésű támogatással gazdálkodhatnak. Elutasította azt a felvetést, hogy az NGO-k bevonása a kormányzásba jó, az emberek bevonása és az emberek megkérdezése pedig nem az. Meglátása szerint az NGO-k külföldi támogatásának jelzése nem az elnyomás eszköze, és nevetségesnek nevezte az erre irányuló panaszokat.

Magyarország minden nemzetközi jogszabályt betart, és elvárja, hogy aki ide érkezik, szintén betartsa – hangsúlyozta. A kiadott menekültstátus mértéke a nemzetközi jog betartásától függ, aki nem felel meg, az nem kapja meg. Ezek ismeretében nem kvótákról kell gondolkozni, hanem jogi kategóriákról – szögezte le.

Szánthó Miklós: Homályos fogalmakról szól a vita

Az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós  szerint a személyi vagy politikai szabadságjogokat nem veszélyezteti a jogrendszer vagy a jogalkalmazás, ezért uniós beavatkozást sem tart ahhoz szükségesnek, hogy egy súlyos diszkrepanciát „helyrebillentsenek”. Az Európai parlament jelentéstevője, Judith Sargentini képviselő által felsorolt fogalmak – mint demokrácia, pluralizmus – mindegyike nagyon nehezen megfogalmazható, homályos fogalmak – tette hozzá Szánthó.


Több kérdést is intézett az alapjogokkal kapcsolatban a magyar civil szervezet első embere Sargentini képviselőhöz. Így feltette azt a kérdést, hogy egy menekült számára mi az alapjog, valamint hogy alapjog-e a homoszexuálisok házassága, és azt is, hogy a zsidó-keresztény kultúrkör képviselői megvédhetik-e az identitásukat vagy sem.

Polyák: Politikai beavatkozás történt a médiapiacon

Kevéssé látja a csütörtöki vitát a médiapiaci helyzethez közelállónak Polyák Gábor, a Soros-pénzekből működő Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, aki szerint azonban az, hogy Magyarországon nincs vita a migrációról, az szerinte a 2010 óta tartó Fidesz-kormány okozta torz médiapiaci helyzet következménye.


Szerinte a médiarendszer jelenleg több millió ember számára csak a kormány üzeneteit közvetíti érdemi ellenkampány lehetősége nélkül, és a külföldi civil, médiával foglalkozó szervezeteket is elkönyvelik a Soros-hálózat részeként.

A magyar médiával kapcsolatban is vizsgálódó EP-képviselőnek a Mérték vezetője azt tanácsolta, hogy kérdezzen meg olyan újságírókat a magyar média helyzetéről, akik az általa „politikai beavatkozás”-nak minősített történések – így megyei lapok átalakítása, valamint a Népszabadság bezárása – miatt elvesztették állásukat.

Nem csak a migrációról szólt a vita

Az elemző szerint nem csupán a migráció volt a mozgatórugója a csütörtöki brüsszeli vitának, amit a legerősebb kormánypárt a nyomásgyakorlás újabb eszközének tart. Továbbá nyitott kérdés az is, hogy mi történik, ha az ügyben elmarasztalja Magyarországot az Európai Bíróság, hiszen a büntetés nem végrehajtható.

Egyrészt azért, mert az ideiglenes kvóta már lejárt, de azért is, mert Görögországban és Olaszországban már nincsenek áthelyezhető menedékkérők.

A teljes meghallgatást itt nézheti meg.