Sophie in ’t Veld: Mindenhol kötelezővé kell tenni a betelepítést

 

Azokra a tagállamokra nézve is kötelezővé kell tenni a betelepítést, akik nem akarnak bevándorlókat fogadni – mondta az M1-nek adott interjúban a holland Sophie in ’t Veld liberális európai parlamenti képviselő. Szerinte a gazdasági bevándorlók kifejezetten jót tennének Európának.

Az Európai Parlament legutóbbi ülésén elfogadta azt a dokumentumot, amely alapján tárgyalásokat kezdene a miniszterek tanácsával az uniós menekültügyi rendszer, azaz a dublini rendelet reformjáról. Sophie in ’t Veld ezzel kapcsolatban azt mondta: a dublini reform csupán egyik eleme az átfogó európai menedékjogi rendszernek. Az Európai Parlament döntése után most a tagállamokon a sor. Reméli, minél hamarabb elkezdhetik a tárgyalásokat az Európai Tanáccsal, „a végeredménynek pedig egy valóban közös, európai menekültügyi rendszernek kell lennie. Ez mindegyik oldaltól engedményeket követel majd” – fogalmazott.


Arra a kérdésre, hogy az Európai Tanácsnak egyetértésben vagy többségi szavazással kellene-e döntenie a kérdésben, azt válaszolta: „jó dolog az, ha nagy egyetértésben hozunk döntéseket, de ha nem lehet az egyhangúságot elérni, akkor nem eshetünk egy-két tagország túszaivá. Előre kell lépnünk, mert a helyzet igencsak sürgető.”

Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő. A Magyarországot rendszeresen támadó Guy Verhofstadt vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakció tagja. Tagja továbbá a LIBE szakbizottságnak, amelynek tagjaként megszavazta a felső korlát nélküli kötelező migrációs kvóták rendszerét. Ő is szerepel azon a listán, amelyet Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány készített az Európai Parlamentben dolgozó megbízható szövetségeseiről. 266 név van a listán. A migrációs válság tetőfokán azt mondta az Európai Parlamentben: az, hogy a migránsokkal együtt iszlamisták is bejuthatnak Európába, „teljesen abszurd, erre akkora esély van, mint arra hogy több ezer marslakó jöjjön Európába”.

Szükség van a migrásnokra

Szerinte mivel az Európai Unió a világ legprosperálóbb kontinense, a legfejlettebb a világon, ezért tudnia kell kezelni a migrációt. „Ha együtt csináljuk, tökéletesen kezelhető a helyzet. Az a gond, hogy van néhány kormány, nem ország, amely megtagadja azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeket önkéntesen vállalt akkor, amikor aláírta az uniós szerződést” – fogalmazott.

Az a baj, ha valaki megtagadja a maga feladatának elvégzését, akkor egy másik ország vállára rakja át a terhet – tette hozzá.

„Abba kell hagynunk, hogy illúziókban ringatjuk az embereket, tündérmesékkel hitegetjük őket, hogy lezárjuk a határokat, soha senki nem jut át rajtuk, minden rendben lesz, és becsukjuk a szemünket a világ más részein tapasztalható nyomorúság előtt” – fogalmazott. Úgy vélte, az Európai Unió tudja kezelni a migrációt, és végső soron gazdaságilag még szüksége is van a migrációra, csak kontrollálni és szabályozni kell azt, közösen.

Arra a kérdésre, hogy az állandó mechanizmus nem jelent-e meghívót a migránsok számára, azt mondta: a menekültek valami elől, háború vagy üldöztetés miatt keresnek maguknak új lakhelyet, nem a dublini reform elfogadása miatt. A másik csoportot a gazdasági migránsok alkotják, akik jobb életet szeretnének élni. Szerinte ez önmagában nem bűn, csak az a baj, hogy Európában nem teremtették meg a törvényes lehetőségét annak, hogy a munkaerő eljuthasson a kontinensre.

„Fel kellene végre ismernünk, hogy a munkaerő migrációja létezik, amit szabályoznunk kellene, és akkor lenne rá törvényes lehetőség. A dublini rendelet már tartalmaz egy mechanizmust, a javaslatunkban ezt akartuk jobbá tenni, mégpedig nagyon fokozatos átalakítással, abba az irányba, hogy a tagországok végül teljesen osszák meg egymással, a terheket” – fogalmazott.

Csak akkor működik, ha kötelező 

Önkéntes alapú helyett azért kell ezt kötelezővé tenni – folytatta, mert egyes országok egyszerűen megtagadják, hogy kivegyék a részüket a folyamatból. „Én liberálisként teljes szívemmel azt hiszem, hogy az emberek jók, de belátom, hogy néha ösztönzésre van szükségük. (…) Nagyon sajnálom, hogy annyira megkeseredett a hangulat Magyarországon,  és a migránsellenes kampány már Soros Györggyel is összekapcsolódott” – mondta. „Ha én magyar lennék, büszke lennék arra, hogy a hazám már képes befogadni migránsokat” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy nem kellene lezárni a határokat, mivel az „Európa, mint bevehetetlen erőd” koncepciója nem működik. Soha nem is működött. Falak és kerítések nem tartják távol az embereket, csak több lesz a szenvedés és a bűnözés – nyomatékosította.

Az Európai Parlament javaslatában szerepel az a lehetőség is, hogy pénzügyi szankcióval lehet sújtani azokat az országokat, amelyek nem vesznek részt a migránsok áthelyezési rendszerében. Sophie in ’t Veld ezzel kapcsolatban kifejtette: nem örül annak, ha pénzügyi eszközöket kell alkalmazni,  de „ez az eszköz annak a csalódottságnak a következménye, amit mindenki érez néhány kormány csökönyös magatartása miatt.”

Képünk illusztráció (MTI/Európai Parlament/Christian Creutz)

Soros is mondott ilyeneket

Az EP-képviselő néhány fontosabb állítása egybecseng Soros György korábbi állításaival.

„Igenis, kezelni tudjuk a migrációt, arról nem is beszélve, hogy végső soron, gazdaságilag még szükségünk is van a migrációra, csak kontrollálni és szabályozni kell, és közösen kell csinálnia mindent Európának.” Ez illeszkedik Soros György tervébe, aki szerint: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente.”

„Nem kellene lezárni a határokat. Az Európa, mint bevehetetlen erőd koncepciója nem működik. Soha nem is működött. Falak és kerítések nem tartják távol az embereket, csak több lesz a szenvedés és a bűnözés. Mindez megegyezik az amerikai milliárdos tervével. A spekuláns ugyanis azt írta: „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

„Nem örülök annak, ha pénzügyi eszközöket kell alkalmazni, de ez az eszköz annak a csalódottságnak a következménye, amit mindenki érez néhány kormány csökönyös magatartása miatt”. Soros György már évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy Brüsszelnek nem a tagállamokat kellene pénzzel támogatnia. Azokat a pénzeket a milliárdos szerint például a migránsok tömeges letelepítésére is használni lehetne.

A holland politikus többször is beszélt Magyarországról. „És ha megenged egy megjegyzést Magyarországról: nagyon sajnálom, hogy a hangulat annyira megkeseredett, és a migránsellenes kampány már Soros Györggyel is összekapcsolódott”. A holland képviselő is rajta van azon a listán, amelyet a Soros György pénzelte Nyílt Társadalom Alapítvány készített az Európai Parlamentben dolgozó megbízható szövetségeseiről. Csak úgy, mint frakciótársa, a belga Guy Verhofstadt, aki szintén Soros Györgyöt védte, és támadta a nemzeti konzultációt.

„Ha én magyar lennék, büszke lennék arra, hogy a hazám már képes befogadni migránsokat.”  A magyarok eddig több nemzeti konzultáción is kinyilvánították, hogy maguk akarják eldönteni, kivel élnek együtt, nem akarnak illegális bevándorlókat tömegesen befogadni, és azt várják el a magyar kormánytól, hogy védje meg a magyar és az európai állampolgárok biztonságát azáltal, hogy megvédi az ország határait.