2014-ben Ferenc pápa első útja Albániába vezetett, holott az ország 750 ezer bunkere mellett tele van mecsettel. Az albánok 70 százaléka muszlim, ugyanakkor a tavaly szentté avatott Teréz Anya is albán volt. Mindeközben ez a világ egyetlen hivatalosan ateista állama. A közvélekedés szerint a lopott Mercedes gépkocsik és a szentek országa. Kicsit Európa, kicsit már a kelet világa, kultúrák és vallások találkozópontja: ez Albánia, ami ma – november 28-án – ünnepli államiságát.
A dél-nyugat-balkáni ország 1912-ben vált ki az akkor már meggyengült Oszmán Birodalomból, aminek 1501-től bő négyszáz éven át része volt. Előtte „Albánia Sárkánya”, ismertebb nevén Szkender bég – egyetlen szövetségesével, a magyar Hunyadi Jánossal együttműködve – félszáz éven át több-kevesebb sikerrel tartóztatta fel a török terjeszkedést. Éppen emiatt az ókori illírek mai leszármazottainak vélt albánok a mai napig ismerik és nagyon tisztelik Hunyadi nevét. A szintúgy magyar Apponyi Geraldine, az első és egyetlen albán királyné is tananyag az iskolákban. Ők tudnak rólunk, mi róluk keveset.
105 éve függetlenek. Ma már nekik áll a zászló? Az albán államiságot ünneplő lovasok Tirana utcáin. (MTI/EPA/Armando Babani)
Történelmi gyorstalpaló
Albánia XX. századi története maga az ellentmondásosság. A sokadszori idegen megszállás után 1925-ben Amet Zogu előbb teljhatalmú elnök volt, majd megkoronáztatta magát Albánia királyának. Aztán Mussolini olasz csapatai, utána pedig a németek vonultak be az országba. A háború után, ha lehet így fogalmazni, kezdetét vette Albánia talán legsötétebb korszaka, amikor a diktatórikus Enver Hoxha sztálinista, izolacionista politikája miatt Albánia mind a nyugati, mind a keleti blokktól elszigetelődött.
Hírhedetten elmaradott volt
Az ország gazdasága és infrastruktúrája évtizedekkel elmaradt még a térség országaitól is. A kommunista diktátor Hoxha 1985-ös halála után fokozatosan enyhült a légkör. 1992-ig mindössze 600 darab autó volt az országban, utána kezdte el behozni nyugatról, leginkább Mercedes típusú gépkocsikat. Igen sokszor illegálisan, lopott autóként. Az 1991 óta ismét köztársaságnak nyilvánított Albánia ma a NATO tagja, és az EU előszobájában várja, hogy csatlakozhasson az Unióhoz.
Népviseletbe öltözött fiú és leány táncolnak, amikor koszovói albánok ünnepelnek Pristinában. Európa legfiatalabb államában a legfiatalabbak is 90 százalékban albánok. (MTI/EPA/VALDRIN XHEMAJ)
Vallási sokszínűség
Amilyen hihetetlen a kultúrális sokszínűsége, a történelme és a közélete, Albánia vallási szempontból is paradox képet nyújt. Bár a török elnyomás folytán a lakosság mintegy kétharmada muszlim hitű, zömükben a liberális ‘bektashi’ ághoz tartoznak, akik például isznak alkoholt. Másik részük szunnita. De akad 300 ezer katolikus és ortodox albánok is vannak. Mivel az albánok a mai napig ‘klánokba’, azaz nemzetségekbe tömörülnek, olykor előfordul, hogy egy családon belül ortodox és muszlim hitű rokonság is található.
Ketyegő albán etnikai bomba
A szomszédos, frissen függetlenné vált Koszovó 90 százaléka (1 800 000 fő), Macedónia közel harmada (700 000 fő), de még Görögországban is (120 000 fő) vallja magát albánnak. Európa egyetlen országa, ahol az idei év legfrissebb kimutatásai szerint három évtizeden belül – az ókontinensen példa nélkül a natalitásnak köszönhetően – 17 százalékkal nő a lakosság száma, az pont Koszovó lesz. Arra nézve még csak becsült adat sincs, mennyi albán él Nyugaton. De ha figyelembe vesszük, hogy a svájci fociválogatottban és másutt is szép számmal akadnak albán játékosok, aligha férhet hozzá kétség: igen sokan.
Lyon, 2016. június 20. Albán szurkoló a lyoni stadionban, mielőtt megkezdődik a Románia – Albánia mérkőzés a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság A csoportja harmadik fordulójában 2016. június 19-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Nagy Albánia terve körvonalazódik?
Éppen ezért Tiranában már a legfelsőbb politikai körök is nyíltan hangoztatják területi igényeiket a szomszéd országok rovására, akik persze éles hangon kelnek ki az albán vágyak kendőzetlen megfogalmazása miatt. Az amúgy is labilis dél-balkáni térségben olaj a tűzre minden elszólás, ami az országhatárok sérthetetlenségét vitatná. Koszovó Szerbiától való leválásakor viszont vérszemet kaptak az albán extrém nacionalisták, akik között szép számmal akadnak vezető tiranai politikusok is.
Térképrajzolgatás, a térség viszályforrása
A legvadabb albán elképzelések szerint ‘Nagy Albánia’ – Koszovót magától értetődően beleszámolva –, a szerbiai Nis városáig fölnyúlna, míg Montenegró és Macedónia fele szintén őket illetné, úgy hogy az említett két kis ország fővárosa – Podgorica és Szkopje – is új, albán fennhatóság alá kerülne. Ezekhez a területekhez még Görögország északnyugati peremét is annektálnák. Így talán már érthető, mekkora felhördülést okoznak egyes albán politikusok felelőtlen kijelentései.
A nagy lobogó alatt ‘Nagy Albánia’ terve? (MTI/EPA/Armando Babani)
Európára nézve is neuralgikus a régió
A muszlim hitű albánok között napjainkban aggasztó méreteket ölt az Európára nehezedő extrém vallási ideológiák terjedése, és az ezzel járó erőszakosságra való hajlam. A terrorveszélyt csak fokozza a Dél-Balkánt eluraló korrupció és a szervezett bűnözés, a fegyverrel és kábítószerrel üzletelő albán maffia európai térnyerése, akik immáron vetekszenek az ukrán, csecsen, orosz és más egyéb országokból származó bűnbandákkal. Nyugati források szerint számos esetben a megakadályozott terrortámadásoknál rendre felmerült az albán szál is.
Érintetlen, vadregényes vidék
Ezzel együtt is a jelenlegi Albánia a turizmus révén – úgy tűnik – felszálló ágban van. A Jón- és az Adriai-tenger találkozásánál bőven akad látnivaló, hisz a sokáig a világtól elzárt vidék megőrizte természeti kincseit. A magyar utazók számára is egyre közkedveltebb albán tengerpart sok meglepetést tartogat. Ahogy Albánia, és az albánok is sokáig még nagy talányt fognak jelenteni Európa számára.
