Tovább folytatódik a Kína és Amerika között kibontakozott kereskedelmi háború

 

Az Egyesült Államok szeptembertől újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre vezet be pótvámot azt követően, hogy Kína számos amerikai termékre rótt ki extra adóterhet.

A világ két legnagyobb gazdasága között dúló kereskedelmi háborúban Washington eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vetett ki pótvámokat, amire válaszul Kína 110 milliárd dollár értékű amerikai árut sújtott különböző mértékű büntetővámokkal.

A kínai jegybank, a Kínai Népi Bank (PBOC) központi épülete Pekingben (Fotó: MTI/Trebitsch Péter)

A kínai jegybank, a Kínai Népi Bank (PBOC) központi épülete Pekingben (Fotó: MTI/Trebitsch Péter)

A kereskedelmi háború azt követően tört ki, hogy Donald Trump amerikai elnök megelégelte, hogy 400 milliárd dollárral többet importál az országa Kínából annál, mint amennyit az ázsiai országba szállítanak az amerikai vállalatok.

Két ütemben szabták ki a pótvámokat

Washington 130 milliárd dollár értékben exportált Kínába, míg Kínából 506 milliárd dollár értékben érkezett import az Egyesült Államokba. Ezért az amerikai elnök tavaly szeptemberben és decemberben – két részletben – 15-15 százalékos pótvámot szabott ki a kínai termékekre, amelyre válaszul Kína összesen 1717-féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre rendelt el pótvámot szintén két ütemben.

Ezt követte az adok-kapok a két ország között, és ennek eredményeként szeptember elsejétől kölcsönösen

újabb pótvámokat vet ki az Egyesült Államok és Kína.

A következő hónapokban tulajdonképpen teljes egészében kiterjesztik a vámok kivetését – jelentette ki Varga Gergely, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója az M1 Summa című műsorában. Elmondta, valószínűleg év végére teljessé válhat ebből a szempontból a kör, és szinte az összes áru után magas vámtarifát kell majd fizetni.


Az elemző szerint a legnagyobb baj az, hogy mind a két fél a másikra mutat az egyre inkább elfajuló vámháborúban, amit Donald Trump azért indított, mert a hagyományos amerikai nagyvállalatok az Egyesült Államok helyett egyre inkább Kínába helyezték át a termelésüket. Ez rengeteg amerikai álláshely elvesztésével járt, és kiszolgáltatottá tette a kínai import előtt Amerikát.

Győzedelmes lehet a rivalizálás

Kína egy emelkedő óriás, és nyilvánvaló, hogy rivalizál az Egyesült Államokkal – mondta Frank Tibor Amerika-szakértő. Ez a rivalizálás valószínűleg győzedelmes lehet 2050-2055 környékén. Egyrészt azért, mert több amerikai vállalatot szerveztek ki az olcsó munkaerő reményében nemcsak Kínába, hanem Indiába és különféle latin-amerikai országokba is. Ez a munkaerő természetesen olcsóbb, ugyanakkor elvonja a munkahelyeket az Egyesült Államoktól – magyarázta.

Varga Gergely szerint az eldurvuló vámháborúban

mindkét fél veszít rövid távon.

Mint fogalmazott, Kína számára a tét az, hogy működik-e az a gazdasági modell, hogy nem csak összeszerelő-üzemként tekintenek az ázsiai országra.

Kínának elsősorban az okoz jelentős problémát, hogy az Egyesült Államok az egyik legnagyobb külpiaca, a kínai áruk jelentős része ugyanis – több mint 500 milliárd dolláros forgalom – oda irányul. A kínai gazdaság méretéhez képest is egy jelentős összegről van szó. Jelenleg mindkét fél abban bízik, hogy a másiknak több veszíteni valója és több kockázata van – tette hozzá.

A helyzetet mind a két gazdaság, sőt, az egész világgazdaság megszenvedi. Kína lassuló növekedését hátrányosan érinthetik a növekvő vámterhek, de az Egyesült Államok gazdasága is visszaeshet, hiszen a Kína felé irányuló export önmagában 1,1 millió amerikai munkahelyet tart fenn. Az Egyesült Államok–Kína Üzleti Tanács éves felméréséből például az derült ki, hogy a tagok felének okozott kiesést a konfliktus, ami a szakértő szerint

az egész világgazdaság működését negatívan érinti.

Frank Tibor úgy véli, nem globális együttműködésről van szó, hanem globális széthúzásról, amely sajnálatos módon tönkreteszi azt a szolidaritást, amelyet a második világháború után kiépített a világ, és amelynek a termékei olyan intézmények voltak, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap. Szerinte ez a második világháború utáni gazdasági rend szétesőben van.

A gazdasági növekedésre is hatással van

Az elemző úgy látja, hogy a vámháború a befektetési hajlandóságra és a gazdasági növekedésre egyaránt rossz hatással lehet idén ősszel, miközben Kínában is lassul a GDP-növekedés az előrejelzések szerint. Az ázsiai országban a GDP a tavalyi 6,6 százalékról idén 6,2 százalékra, jövőre pedig akár 6 százalékra is mérséklődhet az előrejelzések szerint.