Kereskedelmi tárgyalási szakértők képzésére hirdetett tanfolyamot hétfőn a brit kormány. A képesítést szerző tanoncok a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) utáni külkereskedelmi tárgyalások lebonyolításában vehetnek majd részt.
A brit külkereskedelmi minisztérium által ismertetett program alapján a kétéves kurzusokra bárki jelentkezhet, aki betöltötte 18. életévét. Végzettségre vagy előzetes kormányzati tapasztalatra nincs szükség.
A felhívás szerint a tanfolyam a diplomás képzési programok alternatívája, és a résztvevők hat hónapos tanulmányi kiküldetésekre is számíthatnak a külkereskedelmi minisztérium 127 külföldi kirendeltségén, ahol csatlakozhatnak a majdani kereskedelmi megállapodásokon dolgozó brit szakértői küldöttségekhez. A jelöltek a tanulmányi időszakban 30 109 fontig (11 millió forintig) terjedő éves javadalmazásban részesülnek.
Független kereskedelmi politika
A brit külkereskedelmi minisztérium hétfői felhívása alapján a program kifejezett célja az, hogy bővítse a brit kereskedelempolitika szakértőinek táborát a Brexit utáni időszakban, amikor az Egyesült Királyság negyven év óta először független kereskedelmi politikát tud majd kialakítani.
Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter még 2017-ben kijelentette, hogy a brit kormány célja a külső országokkal kötött összes európai uniós szabadkereskedelmi szerződés folytatólagosságának biztosítása kétoldalú szerződésekkel a Brexit időpontjáig. London azonban eddig mindössze Svájccal, Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Chilével, a Feröer-szigetekkel és néhány afrikai országgal kötött ilyen folytatólagossági szerződést.
Nagy-Britannia az EU tagjaként negyven nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmény részese. A megállapodások 71 külső országra és térségre terjednek ki. Az EU tavaly szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal is. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Átfogó szabadkereskedelmi megállapodás
Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) csaknem harminc százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a negyven százalékot. Nagy-Britannia azonban a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapja után valószínűleg ennek a megállapodásnak sem lesz részese, mivel egyelőre nem készült el a Japánnal tervezett kétoldalú folytatólagossági kereskedelmi szerződés sem.
Liam Fox két éve még azt jósolta egy BBC-interjúban, hogy az emberiség egyetemes történetének legkönnyebb feladata lehet az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése az Európai Unióval a Brexit után, feltéve, hogy a politika ezt nem akadályozza meg.
A Brexit feltételeit rögzítő, az EU-val novemberben elért megállapodást és az ehhez kapcsolódó – a jövőbeni kétoldalú kereskedelmi viszonyrendszer elemeit vázoló – politikai nyilatkozatot azonban a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította. Ennek nyomán a jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy Nagy-Britannia október végén megállapodás nélkül kieshet az EU-ból.
