Új front nyílik az amerikai kereskedelmi háborúban, Donald Trump amerikai elnök nemrégiben jelentette be a mexikói importcikkekre kivetett büntetővámok bevezetését. Nem Mexikó az egyetlen ország, amivel Washington kereskedelmi vitába bocsátkozott: Kína, az Európai Unió, Kanada, India és Törökország is köztük van.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy ha a mexikói kormány nem tesz lépéseket az illegális migráció visszaszorítására,
Ha a mexikói kormány ezután sem tesz semmit az amerikai-mexikói határon átszökő illegális bevándorlók megállítására, úgy júniustól havonta további 5 százalékponttal nő a mexikói importtermékekre kivetett vám, amíg az októberben el nem éri a 25 százalékot.
Közép-amerikai migráns gyerekek ebéhez gyülekeznek egy katolikus szeretetszolgálat szükségszállásán a dél-mexiói Chiapas állambeli Tapachulában 2019. május 30-án. (MTI/AP/Marco Ugarte)
Mexikó egyelőre nem közölte, mit tesz abban az esetben, ha Trump elnök folytatja a vámemelést, ugyanis a vámtarifák megállapítása hagyományosan a viszonosság elvén alapul. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök az Egyesült Államokba küldte tárgyalni az ország külügyminiszterét.
Trump lépései Kína ellen irányulnak
Ezek a vámtarifák azonban új frontot nyitnak meg Trump elnök kereskedelmi háborújában, mely célja mind ez idáig az volt, hogy az Egyesült Államok számára jobb kereskedelmi feltételeket teremtsen, valamint véget vessen Kína, az Európai Unió és más gazdasági szereplők „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak”. A világkereskedelem működésében viszont zavart okoznak az amerikai elnök egyoldalú intézkedései, amelyek többsége Kína ellen irányul.
Ennek értelmében 25 százalékos pótlólagos vámmal sújtottak 50 milliárd dollár értékű kínai technológiai cikket, köztük gépeket, félvezetőket, autókat, repülőgép-alkatrészeket és elektronikus építőelemeket. Szintén 25 százalékos pótlólagos vámot vetettek ki 200 milliárd dollár kínai importtermékre, köztük modemekre, routerekre, nyomtatott áramkörökre, vegyi anyagokra, építőanyagokra és bútorokra.
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Ezekre a termékekre még tavaly szeptemberben vetett ki Washington 10 százalékos pótvámot, melyet végül nem január 1-jétől, hanem május 10-től emelt fel 25 százalékra.
Emellett az amerikai elnök május 10-én adott utasítást Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőnek, hogy készítse elő a fennmaradó, további 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vonatkozó büntetővám kivetését. Ez főként olyan fogyasztói termékeket érintene, mint a mobiltelefonok, számítógépek, ruhaneműk és játékok.
Kínai válasz az Egyesült Államoknak
Erre válaszul Kína május 13-án jelentette be, hogy június 1-jétől megemeli több ezer amerikai importcikk pótvámját. Kína tavaly szeptemberben vetett ki 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot mintegy 60 milliárd dollár értékű amerikai termékre. Ez megtorló lépés volt a Washington által kivetett büntetővámokra.
A legmagasabb, 25 százalékos pótvámot 2493 termékre vezették be, köztük a cseppfolyósított gázra, petrolkémiai termékekre, szója- és mogyoróolajra, fagyasztott zöldségekre, valamint kozmetikai cikkekre vonatkozik. További 2647 amerikai importcikket pedig 5-20 százalék közötti büntetővámmal sújtottak. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások összeomlásával a két ország bennrekedt egy „adok-kapok” jellegű vámtarifa-háborúban.
Washingtonnak más országokkal is akadnak rendezetlen vitái
Donald Trump amerikai elnök idén márciusban jelentette be,
amely a legnagyobb és legrégebb óta működő amerikai kereskedelmi program, amely elősegíti a fejlődő országok gazdasági növekedését és fejlődését. A program egyebek mellett lehetővé teszi számukra mintegy kétezer iparcikk és textiltermék vámmentes bevitelét az Egyesült Államokba.
Amennyiben India valóban kikerülne a kedvezményezettek közül, az akár 5,6 milliárd összértékű indiai importterméket is érinthet. Erre egyelőre nem került sor, azonban ha megtörténne, várhatóan India is büntetővámokat vetne ki amerikai termékekre.
válaszul a Trump-adminisztráció által tavaly márciusban az acél importjára kiszabott 25 százalékos, illetve az alumíniumra kivetett 10 százalékos védővámra. Szintén erre az intézkedésre válaszul az amerikai mandula legnagyobb vásárlójának számító India nemrégiben büntetővámot helyezett kilátásba a mogyorófélékre, egyéb amerikai mezőgazdasági termékekre, valamint vasra és acélra is.
Az amerikai kormány a múlt héten bejelentette azonban, hogy megszünteti a kanadai és mexikói acél-és alumíniumtermékekre kivetett vámot.
válaszul az acél- és alumíniumkivitelt sújtó új importvámokra. A megadóztatott amerikai termékek listáján egyebek mellett a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel, megtalálhatók rajta mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is.
