Nem szálltak el teljesen a megállapodás esélyei Kína és az Egyesült Államok között, hiszen a kínai válaszlépések június elsejétől lépnek életbe, amelyeket addig még vissza lehet vonni.
Kína hétfőn bejelentette, hogy június elsejétől több ezer amerikai importcikk vámját megemeli 10 százalékról 25 százalékra. A kínai válaszlépés előzménye, hogy Washington 300 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki pénteken 25 százalékos pótvámot.
A vámháború tavaly kezdődött. Akkor a két fél kölcsönösen évi 50-50 milliárd dollár értékű importárut sújtott 25 százalékos pótvámmal, amelyet aztán szeptemberben mintegy 260 milliárd dollár értékű árura terjesztett ki.
A kínai döntés nem érhette váratlanul az Egyesült Államokat. Kína értelemszerűen minden lépésre válaszlépést ad, ez egy kereskedelmi konfliktusban természetes is – mondta Regős Gábor, a Századvég kutatója a hirado.hu-nak.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: MTI/EPARoman Pilipej)
Túl sok a kínai export
A Kína elleni intézkedések egyik legfontosabb alapja az ország rekordnagyságú kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, de a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok, szabályozók, valamint az árfolyampolitika is régóta szúrja az amerikaiak szemét.
Washington már jóval Trump elnöksége előtt is a devizaárfolyamok manipulálásával vádolta meg Pekinget. Kína kereskedelmi többlete 1985 óta pár milliárd dollárról 2000-re elérte a 100 milliárd dollárt, tavaly pedig 420 milliárd dollárra ugrott.
Ezért sokan a kínai árfolyam-politikát hibáztatják. Álláspontjuk szerint Kína az Egyesült Államokkal szembeni exporttöbbletét azzal érte el, hogy a jüan árfolyamát mesterségesen alacsony szinten tartotta.
A magas folyó fizetési mérleg többlete hatalmas jegybanki tartalékok felhalmozódását tette lehetővé az egyik oldalon, míg a másikon ez jelentős kereskedelmi hiány kialakulásával járt. Trump egyik első lépéseként Pekinget hivatalosan valutamanipulátornak nyilvánította.
Jogi és adminisztratív akadályok
Az amerikai kormány és a Kínában befektető külföldi cégek arról is panaszkodnak, hogy jelentős korlátokat támasztanak előttük, és a szabályok miatt a hazai szereplőket részesítik előnyben, ezért az amerikaiak a jogszabályok megváltoztatását szerették volna elérni.
A kötelező vegyesvállalati rendszer lényege, hogy egy német vagy amerikai cégnek például egy helyi vállalatot is be kell vonnia, és számos adminisztratív akadály nehezíti a külföldi cégek életét, mindez pedig azt jelenti, hogy a hazai szereplőknek kedveznek a gazdasági körülmények. Emellett a szellemi tulajdon és a kereskedelmi titkok védelmének a hiánya is visszatérő panasz a külföldi befektetők részéről.
A külföldi befektetők számára az egyik legnagyobb problémát az úgynevezett kierőszakolt technológiatranszfer jelenti, amelynek
A válasz erre gyakran az, hogy nem muszáj Kínába fektetni.
A kínai–amerikai kereskedelmi megállapodás részeként Peking vállalta volna a hazai versenyszabályok módosítását, valamint megnyitotta volna a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A nyugat-európai országok befektetői hasonló problémákkal néznek szembe Kínában, ezért ha nem is nyíltan, de hallani a Kínával szembeni kemény amerikai fellépést támogató nyilatkozatokat az üzleti világból – írta az Economist. A kritikusok szerint az európai kormányok ezzel szemben engedték, hogy a kínai cégek az elmúlt években sorra vásároljanak részesedést stratégiai ágazatokban, cégekben.
Kína visszatáncolt
Az elmúlt hetekben úgy tűnt közeleg a megállapodás, és pozitív hírek fűtötték a tőzsdéket. Egy hónapja Donald Trump óriási jelentőségű megállapodás lehetőségéről beszélt, ám a múlt héten Kína visszatáncolt minden korábbi vállalásából, és ezután jelentettek be újabb pótvámokat az amerikaiak.
A kereskedelmi megállapodástervezet hét fejezetében Peking végül visszalépett az amerikaiak által támasztott összes követeléstől – írta a CNBC.
A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint
A megállapodás részeként Kína vállalta volna, hogy gyorsítja a külföldi cégek tulajdonkorlátozásainak leépítését az autóiparban, illetve a jelenlegi 15 százalék alá csökkenti az import autókra kivetett vámokat.
Ennek hátterében a Concorde elemzése szerint az állhat, hogy Peking úgy látta, Washington engedményekre kényszerülhet, ezért álltak bele a vámháború folytatásába. Kína tisztában van azzal, hogy az amerikai elnök újraválasztása múlhat azon, hogyan teljesít a tőzsde és az amerikai gazdaság – írták egyik elemzésükben.
Már az eddigi lépések is komoly károkat okoztak. A kínai vámok jelentős része az amerikai mezőgazdasági termékekre terjed ki, és ez súlyosan érintette az amerikai termelőket, akik közül sokan az amerikai elnök támogatói közé tartoznak. A közhangulat ezekben a régiókban egyre inkább Donald Trump ellen fordul, miután a kínai szankciók jelentős veszteségeket okoztak.
Trump ütőkártyája
Az amerikai gazdaság állapota, a tőzsde jó teljesítménye mellett a Kínával szembeni kemény fellépés lehet Donald Trump ütőkártyája a 2020-as elnökválasztásokon.
Trump három éve kampányában az ázsiai ország megbüntetését ígérte még a republikánusok elnökjelöltjeként. Kevés olyan ügy van, amely ekkora támogatást élvezne az amerikai közvéleményben, és a Kínával szembeni fellépést demokrata párti képviselők is támogatják.
Az amerikai elnök azzal számol, hogy az amerikai piac mérete miatt az áremelés egy jelentős részét lenyelik majd a kínai gyártók vagy forgalmazók, így annak negatív hatása az amerikai lakossági fogyasztásra minimális lesz.
Úgy látják, hogy a kereskedelmi konfliktus mélyülése sem Kínának, sem az Egyesült Államoknak nem kedvez. Mivel
Regős Gábor elemző szerint is mindkét fél számára a megállapodás elérése az előnyösebb, és ennek esélyei továbbra is megvannak, ugyanis az új vámok június 1-jétől lépnek életbe, tehát addig még akár vissza is lehet vonni őket.
Trump és a kínai elnök, Hszi Csin-ping legközelebb Japánban a G20-csúcson találkozik egymással.