Szijjártó: Magyarország kész tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban

 

Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak pénteken a horvátországi Dubrovnikban.

A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével.  A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait. Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton – mondta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Teodor Melescanu román külügyminiszter a 8. Kína-Közép-Kelet-Európa kormányfői csúcstalálkozón Dubrovnikban (Fotó: MTI/Mitko Sztojcsev)

A tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés

A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak. Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország – versenyképes ár esetén – kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos. Hozzátette: az erre vonatkozó „tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt”.

Horvátország részéről „egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg”, mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését – közölte.

A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.  A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt – tette hozzá.

Szijjártó Péter azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését Magyarország nem fogadja el.

Nyitott kérdések a magyar-román kapcsolatokban

A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják. Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek „joggal ébresztettek aggályokat” – fogalmazott. Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.

Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak – mondta Szijjártó Péter. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni.

Szijjártó Péter a Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat. Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést alakítson ki az ázsiai országgal – mutatott rá.

Dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma

Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék, vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi forgalom több mint 90 százalékát – mondta. Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával folytatott kereskedelem további dinamizálására.

A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztet Kínával.