Nyomós indokai vannak az EU-nak a közös adórendszer kialakítására

 

Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, illetve új típusú áfaforrás bevezetését az Európai Unióban, és ragaszkodik versenyképes adózási rendszeréhez – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az unió pénzügyminisztereinek informális tanácskozásán. Brüsszelben régóta zajlik már egyfajta gondolkodás arról, hogy miként lehetne egységesíteni az uniós adórendszer egy részét.

A brüsszeli döntéshozók szeretnének kialakítani egy rendszert, amelyben közösen lehetne adókat szedni, és a tagállami forrásokat is bevonnák a közös költségvetésbe. Milyen javaslatok vannak az asztalon? Melyek bevezetése lehet reális, és érdeke-e ez Magyarországnak? – a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában szakértők válaszoltak.

Az Európai Unió jelenlegi 28 tagországában különböző módon számítják az adóalapot, amire aztán az adószázalék rárakódik, utóbbi szintén eltérő minden tagállamban. Az adóalapnál van egy érdekes kérdés, hiszen minél kisebb az adóalap, annál kevesebb adót kell fizetniük a cégeknek, még akkor is, ha az adószázalék magas – magyarázta Csath Magdolna közgazdász.

Dover, 2018. augusztus 1. A doveri kikötő látképe 2018. július 31-én. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Többtényezős számítás

Az adóalap kiszámításánál – folytatta – fontos kérdés az, hogy ezekbe a költségekbe mi számít bele. Ezenkívül az is számít, hogy milyen áron számolnak fel bizonyos dolgokat. Csath Magdolna a műsorban megemlítette a transzferárazás gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy a nagy globális cégek, amelyek láncolatban végeznek gyártási folyamatokat, döntik el, hogy milyen áron számolják el a részegységeket. Ilyen módon tökéletesen manipulálható az adóalap – mondta.

Véleménye szerint ez azért zavarja az Európai Uniót, mert egyrészt a cégek igyekeznek ott kimutatni a legnagyobb profitot, ahol a legalacsonyabb a társasági adó, ezzel pedig azt érik el, hogy adóbevételektől esnek el bizonyos országok. Másrészt követhetetlen, hogy reális-e az a profit, amelyet kimutatnak – magyarázta a közgazdász.

Hozzátette: nem véletlen tehát, hogy felmerült a gondolat, hogy egységesítsék azt, miként kell kiszámítani az adóalapot. Abszolút van logika abban, hogy az a gondolat felmerült a döntéshozók részéről, hogy részben egységesítsék az adózási rendszert az Európai Unióban – hangsúlyozta.

Adóoptimalizálás

Trautmann László közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense hozzátette: az a folyamat, hogy a vállalatok adókedvezményeken keresztül kihasználják a nemzetállamok adóalap-számítását, vagy magát az adószámítását is, ez a hetvenes években kezdődött el. Ez a folyamat azért indult el, mert akkor – nem teljesen alaptalanul – az volt az elképzelés, hogy a multinacionális vállalatok a fejlődés forrásai, ezért minden állam mindent megtett annak érdekében, hogy ilyen típusú vállalatokat bevonzzon a körzetébe.

Kétségtelen, hogy ennek a technológiai felzárkózásnak van egyfajta árnyoldala is, amelyet a közgazdászok vállalati neoliberalizmusnak neveznek, hiszen a vállalatok kihasználták a lehetőségeket, majd ennek szélsőséges megnyilvánulása volt az, hogy a multinacionális cég alig fizetett adót, miközben az egyik legnagyobb bevételt termelte – magyarázta Trautmann László.

Hozzátette: a cégek amellett érvelnek, hogy optimalizálják az adót, és nem adót csalnak.

Egységes keretet építenének ki

A válság után elkezdték lezárni ezeket a folyamatokat, a 2010-es évektől kezdve felerősödött az a tendencia Európában, de az Egyesült Államokban is, hogy meg kell szüntetni az adóparadicsomokat, illetve egységesíteni kell ezeket az adóelszámolási lehetőségeket – mondta Trautmann. Ennek része az, amit jelenleg látunk, hogy az Európai Bizottság egyebek mellett új típusú áfaforrás bevezetését is javasolja – tette hozzá.

Mint mondta, ennek meghatározó eleme, hogy a nemzetállamok közötti áfaelszámolások kiegyenlítődése megtörténjen, olyan számviteli szabályok bevezetésével, amelyek meghatározzák a nyilvántartást és az ellenőrzést, azért, hogy az áruk mozgása egységes keretek között történjen.