Svájccal írt alá folytatólagossági kereskedelmi szerződést hétfőn Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter. A szerződés célja, hogy a két ország a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is ugyanolyan feltételekkel kereskedhessen egymással, mint most.
A brit-svájci kétoldalú kereskedelem – amely jelenleg az Európai Unió által külső országokkal kötött kedvezményes kereskedelmi megállapodások szabályrendszere alapján zajlik – évente 32 milliárd font (csaknem 12 ezer milliárd forint) értékű.
Nagy-Britannia az EU tagjaként 40 ilyen nemzetközi kereskedelmi egyezmény részese.
Liam Fox 2017-ben, egy üzleti rendezvényen kijelentette, hogy a brit kormány célja mind a 40 uniós szerződés folytatólagosságának biztosítása kétoldalú szerződésekkel a Brexit időpontjáig, vagyis idén március végéig.
A svájci szerződés hétfői aláírása után, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy ez most már nyilvánvalóan nem sikerülhet.
Kijelentette: a kormány jelenlegi törekvése az, hogy „fontossági sorrendet” állítson fel e szerződések újrakötésében kétoldalú alapon.
Nagy-Britannia Svájcon kívül eddig mindössze Chilével, a Feröer-szigetekkel és néhány afrikai országgal kötött ilyen folytatólagossági kereskedelmi szerződést, de a svájci megállapodás eddig messze a legnagyobb értékű ezek között.
Az EU által a tagországok nevében megkötött 40 kereskedelmi megállapodás 71 külső országra terjed ki.
A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn a Sky Newsnak nyilatkozva a brit-svájci szerződés hétfői aláírása után kijelentette: „veszélyhelyzeti állapottal” ér fel a brit gazdaság számára az a tény, hogy London eddig csak csekély számú folytatólagossági kereskedelmi szerződést tudott tető alá hozni kétoldalú alapon.
A CBI vezetője szerint különösen az jelenthet súlyos kereskedelmi kiesést, hogy Japánnal és Dél-Koreával nincs ilyen kétoldalú megállapodása a brit kormánynak.
Carolyn Fairbairn szerint arra kell készülni, hogy az ezekkel az országokkal jelenleg fennálló szerződések – amelyeknek Nagy-Britannia EU-tagsága révén részese – a Brexit másnapján „eltűnnek”.
A CBI erre a kockázatra a minap hivatalosan is felhívta a konzervatív párti brit kormány figyelmét, közölve: globális kereskedelmi szerződésekből zárná ki Nagy-Britanniát a „kemény Brexit”, vagyis a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése.
Az iparszövetség múlt heti felhívása szerint – amelyet személyesen John Allan, a CBI elnöke tett közzé – hangsúlyozta: a CBI becslése szerint a globális hazai össztermék (GDP) 32 százalékát állítja elő az a gazdasági térség, amelyre az Európai Unió és a külső partnerországok kereskedelmi megállapodásai jelenleg kiterjednek. Ez az arány 37 százalékra növekszik azokkal a térségekkel együtt, amelyekkel az EU-nak még csak részleges kereskedelmi megállapodásai vannak.
A CBI szerint megállapodás nélküli Brexit esetén azonban Nagy-Britannia egyik napról a másikra elveszítené az e kereskedelmi szerződések biztosította vámmentes kereskedelem, illetve kedvezményes piaci hozzáférés előnyeit a brit áruk és szolgáltatások számára alapvető fontosságú piacokon, beleértve olyan súlyú gazdaságokat, mint Japán vagy Törökország.
A CBI adatai szerint a Dél-Koreába irányuló brit export 67 százalékkal bővült az EU és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásának megkötése utáni öt évben.
Az EU éppen tavaly kötött szabadkereskedelmi megállapodást Japánnal is. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.
Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű GDP-érték csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.
