Fast Fashion, avagy amit a zöld szőnyeg alá sepernek

 

Zöld szőnyeg és szőrmementes kollekciók. A divatipar egyik arca. A másik: tömegtermelés és eladhatatlan árukészletek - hangzott el az M1 Világ című magazinműsorában.

Az elmúlt hetek lázban tartották a divat szerelmeseit, a híres tervezőházak ugyanis most mutatták be a 2019-es tavaszi-nyári kollekcióikat New Yorkban, Londonban, Milánóban és Párizsban.

(Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

(Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

A fenntarthatatlan valóság

A milánói divathét záró rendezvényén vörös helyett zöld szőnyegen jelentek meg a hírességek, hogy így népszerűsítsék a fenntartható, környezetbarát megoldásokat a divatiparban.

Vannak olyan zöld célok, amelyek már megvalósultak: idén először nem szerepelt állati szőrméből készült ruhadarab, illetve kiegészítő a londoni divathéten.A divat fővárosa, Párizs ebből a szempontból még le van maradva London mögött, de az állatvédők reményei szerint már nem sokáig.

Manökenek Emilio de la Morena Londonban élő spanyol tervező 2018-as tavaszi-nyári kollekcióját mutatják be a londoni divathéten 2017. szeptember 19-én. (MTI/EPA/Neil Hall)

Manökenek Emilio de la Morena Londonban élő spanyol tervező 2018-as tavaszi-nyári kollekcióját mutatják be a londoni divathéten 2017. szeptember 19-én. (MTI/EPA/Neil Hall)

Egy szezon, több kollekció

Az úgynevezett fast fashion, vagyis gyors divat miatt a divatciklusok lerövidültek, egy márka egy évszak alatt többször is kollekciót vált. Ez azt jelenti, hogy jóval több ruha készül, mint korábban, tehát jóval több energiát, vizet, vegyszert használ fel az iparág.

Ráadásul a divatcikkek jó részét a harmadik világban varrják éhbérért, szörnyű körülmények között dolgozó asszonyok, vagy gyakran gyerekek.Mi lesz a hatalmas mennyiségű árukészlet sorsa? Bár a nyugati világban egyre többen egyre több ruhát vásárolnak, a készlet jelentős része a raktárakban marad.

Árleszállítások és ruhaaprítások

Onnan pedig visszaszállítják Indiába, ahol egész települések élnek abból, hogy felaprítják a ruhákat, majd cérnát, fonalat készítenek belőlük. Jó esetben. Mivel az eljárás költséges, és a manapság népszerű kevert textíliáknál nem alkalmazható, sok cég inkább elégeti a megmaradt árukészletet, ezzel terhelve tovább a környezetet.

A helyzeten az sem segít, ha a megmaradt darabokat fillérekért értékesítik, mivel a megvásárolt ruhákat nem hordják sokáig tulajdonosaik – gyorsan a használtruha gyűjtő konténerekbe vagy a szemétbe kerülnek.

A kukába, illetve a gyűjtő konténerekbe dobott ruhák egy részét pedig szintén elégetik.