Gázszállítási tarifák miatt az Európai Bizottsághoz fordul Budapest és Zágráb

 

Egy jövőben megkötendő gázvásárlási megállapodás fix tarifái miatt Magyarország és Horvátország az Európai Bizottsághoz fordul – derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

Újságírók előtt Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország érdeke, hogy a 2020-at követő időszakban, amikor lejár az Oroszországgal a jelenleg hatályos, hosszú távú gázvásárlási megállapodás, minél több gázbeszerzési forrás álljon rendelkezésre.

A jelenlegihez képest két alternatív forrás tűnik reálisnak: az egyik a Fekete-tengerből az Exxon Mobile és az OMV Petrom által kitermelendő gáz a román felségvizeken, a másik pedig, hogy a horvátországi Krk szigetén felépülő LNG-terminálból (cseppfolyósított földgázterminál) vásároljunk gázt.

Hozzátette, hogy a 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG-terminál Magyarország gázellátása szempontjából fontos új forrást jelentene. Ez évente 1,7 milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára az ország gázellátása gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. Ezért érdeke, hogy minél több forrás rendelkezésre álljon, így az, hogy az LNG-terminál Krk szigetén felépüljön.

Tomislav Coric elmondta, hogy Horvátország stratégiai fontosságú projektje az LNG-terminál, amely hozzájárul a térség gázellátásának diverzifikálásához. A kapacitás meghaladja a horvát szükségleteket, vagyis lehetővé teszi a Horvátországtól északra fekvő országok, így Magyarország számára is, hogy alternatív forrásokból elégítsék ki szükségleteiket.

Hangsúlyozta, hogy a projekt kivitelezése stratégiai érdek az Európai Unió számára, ezért a projektet az Európai Bizottság 100 millió euróval támogatta. Örvendetesnek mondta, hogy a magyar fél érdekelt a krki kapacitások leendő lekötésében.