Életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók

 

Keddre virradóra, éjféltől (magyar idő szerint reggel hattól) életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Ezeket az amerikai elnök az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi egyezmény májusban történt egyoldalú felmondásakor ígérte meg, és hétfőn jelentették be, hogy már másnap életbe lépnek.

A közleményben az amerikai elnök leszögezte: „politikánk az iráni diktatúra – a terrorizmust támogató, a Közel-Keleten és világszerte folytatott agressziójának világos értékelésén alapszik”. Donald Trump megismételte korábbi álláspontját, miszerint a 2015-ben kötött nemzetközi egyezmény, amely Irán nukleáris programjának befagyasztásáért cserében feloldotta a szankciókat, „szörnyűséges, egyoldalú megállapodás” volt, és ennek köszönhetően az iráni kormányzat óriási mennyiségű pénzhez jutott, amelyet a Közel-Kelet konfliktusainak szítására használt.

Miután nyilvánosságra hozta a Fehér Ház az elnöki rendeletet, kiderült,  az 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntető intézkedéseket.

(Kép: hirado.hu/Pósa Károly)

(Kép: hirado.hu/Pósa Károly)

Ezek értelmében keddtől Teherán például nem vásárolhat amerikai dollárt, nem bonyolíthatja ebben a valutában az ügyleteit, a büntető intézkedés sújtja az iráni szuverén adósságot (azaz a kormány által külföldi pénznemben kibocsátott kötvényeket), az iráni arany-, és nemesfémkereskedelmet, az alumíniumtermékeket, az acél-, és szénipart.

Az amerikai szankciók nyomán ezentúl nem lehet az Egyesült Államokba bevinni iráni szőnyeget és pisztáciát, a szankciók érintik az iráni kaviárexportot és olyan nagy amerikai vállalatoknak kell visszamondaniuk iráni megrendeléseiket, mint például a Boeing, amely csaknem 20 milliárd dollár értékben 110 repülőgépet szállított volna Teheránnak – mit a vállalat bejelentett, már törölte is az Iran Air és az Aseman Airlines iráni légitársaságokkal kötött szerződéseit. Bevonják a polgári és személyszállító repülőjáratok engedélyeit is.

Vegyes volt a fogadtatás

Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: „értelmetlennek” tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.