Valamelyest javította az Európai Bizottság a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát, a szervezet az idén 4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülésre számít Magyarországon a korábban várt 3,7, illetve 3,1 százalékkal szemben.
Csütörtökön tette közzé előzetes nyári gazdasági előrejelzését a brüsszeli testület, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a GDP tavaly 4 százalékkal nőtt, míg 2016-ban 2,2, 2015-ben pedig 3,4 százalékos volt az emelkedés.
Uniós szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulásához vezet majd. Az inflációs ráta a tavalyi 2,4 százalék után idén már 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalék körül várható – írta friss elemzésében a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcoFin). Mint írták, 2018 első negyedévében az előző negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése. Ez főként az erős belső keresletnek volt köszönhető, az export bővülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével. Kiemelték emellett, hogy a gazdasági hangulat derűlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építőipar teljesítményének emelkedése lassult.
Várhatóan idén is erősödni fog a magánfogyasztás a növekvő foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nőni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedő állami tőkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul. A bizottsági szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd.
Munkás szerel a Mercedes-ben. MTI Fotó
A belső kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külső környezet azonban kevésbé kedvezően alakul, ugyanis a főbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Hangsúlyozták: az autóipar kiemelkedő szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentős kockázati tényezőnek számít.
Az európai uniós tagállamok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2,9 százalékra nőtt éves szinten májusban az olajár-emelkedés és a forint gyengülése nyomán. Az inflációs ráta a tavalyi 2,4 százalék után idén 2,7 százalék, jövőre pedig 3,2 százalék körül várható – írta friss elemzésében a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin). A szűk munkaerőpiac és a központi béremelések fenntartják a fizetések felfelé irányuló nyomását, s ez fokozatosan kihatással lesz a maginfláció szintjére is, így a HICP értéke valószínűleg 3 százalék környékén marad 2019-ben. Az újonnan tervezett közvetett adóintézkedések összesített hatása a jövő évben nagyjából semleges lesz az inflációra nézve – közölték.
Mindenhol erős adatok lesznek
A gazdaság növekedése 2018-ban és 2019-ben várhatóan erős marad az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt, a mutatók ebben az évben 2,1 százalékkal, jövőre 2 százalékkal javulnak – közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, euróért és szociális párbeszédért felelős biztosa elmondta a jelentés bemutatásakor, hogy öt egymást követő negyedévi erőteljes növekedés után azonban 2018 első felében mérséklődött a gazdaság lendülete, és az EU-ban és az euróövezetben egyaránt várhatóan 0,2 százalékponttal alacsonyabb lesz a tavasszal előre jelzettnél.
Még beleszólhatnak a kereskedelmi háborúk
Hangsúlyozta, hogy a növekedés globálisan továbbra is stabil, de mértéke országonként és régiónként egyre különbözőbb. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy noha a közelmúltbeli erős gazdasági teljesítmény ellenállónak bizonyult, az előrejelzés jelentős lefelé mutató kockázatoktól függ, amelyek tavasz óta növekedtek. Hozzátette azt is, hogy az előrejelzés nem számol a kereskedelmi feszültségek további fokozódásával. Ha mégis növekednek a feszültségek, az negatívan befolyásolná a kereskedelmet és a beruházásokat, és minden érintett országban csökkentené a jólétet. Az egyéb kockázatok közé tartozik az esetleges pénzügyi piaci volatilitás, amely többek között geopolitikai kockázatokhoz kapcsolódik – közölte az uniós biztos.
Az idei év második felében a növekedés dinamikája várhatóan némileg erősödni fog, mivel a munkaerőpiaci feltételek javulnak, a háztartások adósságállománya csökken, a fogyasztói bizalom változatlanul magas és a monetáris politika is támogató.
