Magyarország érdeke is a szabadkereskedelem Japánnal

 

A világpolitikában és a világgazdaságban gyors és átfogó változások zajlanak, régi barátságok szakadnak meg, korábban kevésbé valószínűnek tartott érdekszövetségek jönnek létre. Ilyen turbulens időszakban az Európai Unió és Magyarország érdeke is szövetségeket kötni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról tartott konferencián, Budapesten csütörtökön.

A tárcavezető szerint a szabadkereskedelmi megállapodás azért is fontos, mert Japán amellett, hogy a világ harmadik legerősebb gazdasága, az új, innovatív világgazdasági korszak egyik zászlóshajója is. Hozzátette: az egyezmény révén egy olyan kereskedelmi tömb jön létre, amely a világ GDP-jének negyedét adja. Kitért arra is, hogy az Európai Unió előtt biztonsági, politikai és gazdasági kihívások állnak. Az Egyesült Királyság távozásával az unió történetében először fordul elő, hogy csökken a tagországok száma, a közösség gazdasági teljesítménye 14 százalékkal esik vissza – jegyezte meg.

Ez az első teljes körű szabadkereskedelmi megállapodás hét óta

Az Európai Unió 2011 óta nem tudott olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amelyet teljes körűen alkalmaztak volna – idézte fel Szijjártó Péter és arra figyelmeztetett, hogy a kontinens lemarad vetélytársaihoz képest amennyiben nem gyorsítja fel a döntéshozatalt. Magyar oldalról nézve a kétoldalú megállapodás segít abban, hogy az ország tovább növelje a tavaly már 2 milliárd eurót is meghaladó kereskedelmi forgalmát Japánnal – mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart a Kereskedelempolitika – Piacrajutás – Exportlehetőségek: Előnyök és lehetőségek a magyar vállalatok számára az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásban című konferencián a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2018. június 14-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Rámutatott: kis, nyitott gazdaságként, nagyfokú kreativitással és megújulási képességgel, Magyarország érdeke az, hogy a kereskedelem szabad és tisztességes, mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító legyen. A tárcavezető abban reménykedik, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína között kirobbant kereskedelmi háborút békés módon, megállapodásokkal minél hamarabb lezárják. Kifejtette: a magyar gazdaságban az export aránya a GDP-hez viszonyítva 90 százalék. Ezen belül a kivitel 79 százaléka az Európai Unióba megy, miközben az USA és Kína az ország második és harmadik legfontosabb kereskedelmi célországa.

Optimista a japán nagykövet

Sato Kuni, Japán nagykövete elmondta, az európai emberek és vállalatok támogatása nélkül nem jöhetett volna létre a szabadkereskedelmi megállapodás országa és az Európai Unió között.  A nagykövet szerint az egyezmény erősíti mind az unió, mind Japán gazdasági növekedését, továbbá a kereskedelemi kapcsolatok fejlesztése a társadalmi jólétre is pozitív hatással lesz majd.

Megjegyezte: jövőre lesz Japán és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok fölvételének a 150. évfordulója. Sato Kuni arra számít, hogy a kétoldalú kapcsolatok tovább fognak erősödni a jövőben.