A „bezárkózó” kereskedelempolitika feladását követelte a kínai elnök

 

Az „önző, rövidlátó, bezárkózó” kereskedelempolitika feladását követelte Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 18. csúcstalálkozóján Csingtaóban vasárnap: Hszi hangsúlyozta, hogy országa támogatja a nyitott, globális világgazdaságot és a több résztvevős kereskedelmi rendszereket – a kínai elnök 30 milliárd jüan (több mint 1260 milliárd forint) hitelt ajánlott fel a Sanghaji Együttműködési Szervezet országainak.

Hszi emellett szorosabb biztonsági együttműködésre szólította fel a szervezet tagjait. Megjegyezte, hogy Kína kétezer fegyveres kiképzésében segít szomszédjainak a következő három évben, és háromezer térségbeli külföldi állampolgár képzéséhez járul hozzá a kultúra, oktatás, turizmus és tudomány terén. „Véget kell vetnünk a hidegháborús gondolkodásmódnak, a tömbösített összeütközéseknek” – szögezte le a pekingi vezető. „Tiltakozunk az ellen, hogy valaki más országok biztonsága kárára érvényesítse abszolút biztonságát” – tette hozzá.

Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Bár a kínai elnök nem nevezte meg az Egyesült Államokat, Peking és Washington között feszült a viszony a Kína felé billenő kereskedelmi mérleg egyenlőtlenségei miatt. Az Egyesült Államok azonban nemcsak Kínával áll vitában. Donald Trump amerikai elnök korábban közölte: mégsem támogatja a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7 csúcstalálkozóját lezáró nyilatkozatot. Ezzel semmivé lett a törékeny konszenzus, amelyet úgy tűnt, hogy az európai-amerikai kereskedelmi konfliktus ellenére sikerült elérni.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) 2001-ben alapította Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a radikális iszlám és más biztonsági aggályok elleni küzdelem jegyében. A szervezethez később India és Pakisztán is csatlakozott, míg Irán, Afganisztán, Fehéroroszország és Mongólia megfigyelőként vesz részt annak munkájában. A közösség országaiban él a Föld lakosságának 40 százaléka, és a csoport adja a világkereskedelem 20 százalékát.