Washington szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat-2 miatt

 

Ha megépítik Oroszország és Németország között a Balti-tengeren át a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezetéket, akkor annak biztonsági kockázatai miatt az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezethet be - jelentette ki csütörtöki berlini sajtótájékoztatóján egy amerikai diplomata.

Sandra Oudkirk külügyminisztériumi főcsoportfőnök, energiapolitikai szakértő hozzátette: az Egyesült Államok azért ellenzi az Északi Áramlat-2-t, mert általa nőhet Oroszország „káros befolyása” Európában. „Örülnénk, ha a tervet nem valósítanák meg” – szögezte le.

A 2011. július 5-én készült képen a Castoro Dieci vezetékfektető hajó dolgozik az Északi Áramlat gázvezeték fogadóállomása közelében a németországi Lubminnál. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök bejelentése szerint Oroszország 2011. szeptember 6-án Viborgnál elkezd gázt pumpálni az orosz partoktól a Balti-tenger fenekén egyenesen Németországba vezető Északi Áramlatba, melynek két vezetéke közül az első elérte a német partokat és rákapcsolták a nyugat-európai földgázhálózatra. (MTI/EPA/Stefan Sauer)

Angela Merkel német kancellár pénteken Szocsiba utazik, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és tárgyalásaik egyik fő témája várhatóan a gázvezeték ügye lesz. Az új gázvezeték miatt Ukrajna el fog esni a területén átfolyó gáz tranzitdíjától, ami – miután ez most elérheti az évi kétmilliárd eurót is – nagy veszteség volna az országnak, ezenkívül Oroszország kiváló lehetőséget kapna arra, hogy figyelőberendezéseket telepítsen a Balti-tengerbe, amely kényes katonai térség – jelentette ki Oudkirk. „Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk” azért, hogy lebeszéljük Németországot a vezeték megépítéséről – mondta, de megjegyezte: az amerikai kongresszus kifejezetten felhatalmazta a kormányt arra, hogy ha szükséges, szankciókat vezessen be az orosz energiavezetékek miatt.

„Minden energiavezeték – és sok olyan vezeték van a világon, amelyre vonatkozik ez a szankciós felhatalmazás – kifejezetten ki van téve a büntetőintézkedések veszélyének” – szögezte le. A 11 milliárd dolláros költséggel megépíteni tervezett Északi Áramlat-2 megduplázná azt a gázmennyiséget, amelyet Oroszország képes Európa közepébe szállítani az újonnan kiaknázott szibériai mezőkről. Bár Merkel kemény hangot ütött meg az ellenségesnek tartott, közelmúltbeli orosz lépésekkel kapcsolatban – az ukrajnai és a szíriai fegyveres konfliktusoktól a Szkripal-ügyig -, Németországnak nagyon fontos gázellátásának biztonsága, és Berlin úgy kalkulál, hogy erre az Északi Áramlat-2 megépítése lenne a legelőnyösebb megoldás – jegyezte meg az AP hírügynökség.

Jens Müller, az Északi Áramlat-2 szóvivője elvetette az Egyesült Államok és több európai ország aggodalmait, és azt mondta: az új vezeték csak egy beszerzési forrás volna a sok közül Európa számára. „Ezt a vezetéket nem lehet zsarolásra használni vagy negatívan befolyásolni vele bármely országot” – mondta Müller.

A német kancellár a héten elküldte gazdasági miniszterét, Peter Altmaiert Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon elérni egy olyan megállapodást, miszerint az Északi Áramlat-2 elkészülte után is áramoljon gáz az ukrajnai vezetéken át Európába. Altmaier azt mondta: optimista azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnán keresztül a jövőben is jelentős mennyiségű gáz fog áthaladni.