Hol adózik, aki külföldön kap fizetést?

 

A külföldi munkavállalás rendkívül sok kérdést vethet fel egy munkavállaló szemszögéből. A legfontosabbak egyike lehet, hogy hol kell a megszerzett jövedelem után adót fizetni. Meg kell vizsgálni, hogy van-e a két ország között úgynevezett „kettős adóztatási egyezmény”, de felmerülhet az is, hogy a munkavállaló hány napot dolgozott külföldön, illetve hol van a lakhelye. Legvégső esetben két ország dönt az adózó adójának sorsáról.

Kis-Vén Valéria adótanácsadó a Forint, Fillér adásában elmondta, hogy a kettős adóztatási egyezményeknek az a célja, hogy minél kedvezőbb adóztatást biztosítson adott magánszemélyeknek, ugyanis van olyan eset, amikor mindkét állam saját joga szerint belföldi illetőségűnek minősíti az illetőket, és ilyen esetekben azokkal az államokkal, amikkel van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk, az egyezményben szereplő módszerrel lehet meghatározni ezt az illetőséget.

Ezt a logikát alapul véve viszonylag egyszerűbb a helyzet adózás szempontjából, ha a munkavállaló olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatási egyezménye. Ha nincs, akkor kicsit bonyolultabb a dolog, ugyanis vagy abban az országban adózunk, ahol munkát vállaltunk, vagy ott, ahonnan elmentünk, tehát Magyarországon.

Ilyen élethelyzet lehet az, amit orvosok körében lehet nagyon sokszor tapasztalni – ismertette Siklós Márta vezető adótanácsadó. Elmondása szerint náluk fordul elő, hogy néhány hétre kimegy, elvégzi ott az orvosi feladatait, hazajön, így a létérdekének a központja az továbbra is Magyarországon marad, de az Angliában megszerzett jövedelem után ott keletkezik adókötelezettsége, egyrészt.

Másrészt Magyarországon Viszont az úgynevezett korlátlan adókötelezettség, azaz a világjövedelme utáni adókötelezettség megmarad, hiszen Magyarországon nyilván dolgozik egy klinikán, egy kórházban ugyanez az orvos, itt is van jövedelme, ezért ezt a jövedelmet és az angol jövedelmet Magyarországon bevallja, az angol jövedelem után Angliában megfizetett adót azt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény miatt ki lehet venni az adóztatás alól, és így alakítja ki Magyarországon az adózását.

Van egy ún. 183 napos szabály is a külföldi munkavállalás tekintetében, amely azonban nem minden esetben alkalmazható. Dezső Róbert adótanácsadó szerint ugyanis a nemzetközi adózásban valószínűleg ez a szabály a legtipikusabb tévedés, ami elő szokott fordulni. Ugyanis – mint azt elmondta – sokan abból indulnak ki, hogy adózni ababn az országban kell, ahol 183 napnál többet tartózkodik az ember, pedig ez ilyen formában nem igaz. A helyes adófizetés megállapításához ő személy szerint egy négylépcsős tesztrendszert hív segítségül, ennek egyik lépése, hogy meg kell találni az adójogi illetőséget.

Ez az állandó lakcíme alapján dől el, ha ez egy országban van, egyszerű a kérdés. viszont ha két különböző országban bejelentett lakcíme van, akkor következik annak a megállapításda, hogy hol van a létérdekének a központja, azaz gazdasági és érzelmi szálak. Itt an a jelentősége a tartózkodási helyzetnek – fogalmazott Dezső Róbert. Ha ez sem mérvadó, akkor az adott országok adóhatóságaianak egymás között egyeztetéssel kell eldöntenie, hogy a munkavállalalónak hol kell megfizetnie az adóterheket.