Kedvező gazdasági kilátásokkal indul Trump második éve

 

Donald Trump hivatalba lépésének elején sokan a kereskedelmi megállapodások felrúgásától és a protekcionista intézkedések bevezetésétől tartottak. Ezek elmaradtak, viszont az új elnök egy sor, az olaj- és szénbányászatot korlátozó szabályon enyhített. Elemzők szerint a Trump-elnökség első évének legnagyobb horderejű döntése az adóreform decemberi elfogadása volt, amely jelentős lökést adhat idén a gazdaságnak. Az elnök nagyszabású infrastrukturális fejlesztési terve azonban elbukhat.

Bár január 20-i beiktatásakor Donald Trump borús képet festett az amerikai gazdaság állapotáról, ez a beszéd még inkább politikai kampányelemeket tükrözött. A valóságban kedvező csillagjegy alatt indult a milliárdos üzletember elnöksége.

A 2008-as válságot az amerikai gazdaság kiheverte, elkezdődött egy rég nem látott növekedési ciklus, amely mára érett szakaszba ért. A világgazdasági környezet soha nem volt ilyen kedvező, a jegybankok laza monetáris politikája pedig példátlan pénzbőséget teremtett.

Az amerikai elnök kampányának középpontjában a Tegyük Amerikát újra naggyá szlogen állt, amely sok középosztálybeli választópolgárt szólított meg. A jövedelmi különbségek már a válság előtti is folyamatosan nőttek, ez 2009 után tovább fokozódott.

Trump többek közt tízéves, ezermilliárd dolláros infrastrukturális fejlesztést, átfogó adócsökkentést, új munkahelyeket, a külföldre kiszervezett állások hazahozatalát, a kereskedelmi egyezmények újratárgyalását és deregulációt, az állami szabályozás megkurtítását ígérte.

Elmaradtak a protekcionista intézkedések 

Donald Trump várható protekcionista intézkedéseitől sokan tartottak, és attól is, hogy a politika világában járatlan elnök felrúgja a kereskedelmi megállapodásokat, de erre nem került sor. A republikánus elnökjelölt kampányában keményen bírálta Kínát brutális kereskedelmi többlete miatt, amely 2016-ban 486 milliárd dollárt ért el. Az elnök fokozatosan tompított a Pekinggel szembeni bírálatokon, és hamar kiállt az „egy Kína elv mellett”.

Peking, 2017. november 9. Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog egy üzleti fórumon a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. Trump kétnapos látogatáson tartózkodik Kínában.  (MTI/AP/Andrew Harnik)

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök (MTI/AP/Andrew Harnik)

Az amerikaiak alkupozícióját gyengíti, hogy Kína az amerikai állampapírok legnagyobb vásárlója. Egy hete kisebb eladási hullámot és a hozamok emelkedését okozta az a bejelentés, hogy Peking lassíthat vagy leállíthatja az amerikai állampapírok vásárlását. Később cáfolták a hírt, de ez is jól mutatja, milyen veszélyes terep a Kínával való szembehelyezkedés kereskedelmi kérdésekben.

Egyik első elnöki rendeletével Trump kiléptette az Egyesült Államokat a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból (TPP). Politikai elemzők szerint ezzel a döntésével az elnök akarva-akaratlanul hozzájárul a kínai gazdasági befolyás növeléséhez a térségben.

Trump nemcsak a Mexikóból érkező illegális bevándorlás megfékezését, hanem a déli szomszéddal szembeni kereskedelmi deficit lefaragását is ígérte, és ehhez protekcionista intézkedéseket helyezett kilátásba. Ehhez azonban a Kanadával és Mexikóval kötött észak-amerikai szabadkereskedelmi szerződés (NAFTA) újratárgyalása szükséges.

Tavasszal belengette a kilépés lehetőségét is, amely a megállapodás végét jelentette volna. Ennek gazdasági hatásait nagyon károsnak tartanák elemzők. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e a július elsejei mexikói választás kampányidőszakának beindulása előtt dűlőre jutni.

Deregulációs hullám

Donald Trump kampányában az amerikai cégeket korlátozó szabályok felszámolását és az üzleti környezet egyszerűsítését ígérte. A deregulációs politika egyébként is jól illeszkedik a republikánus, szabadpiaci hagyományokhoz. A gazdasági válság után megerősödött az állam szabályozó szerepe. Az Obama-kormány intézkedéseinek egy részét az új elnök gyorsított tempóban helyezte hatályon kívül.

Elnöksége első két hónapjában Trump csaknem félszáz elnöki rendeletet írt alá, a legnagyobb horderejű döntések az energetika területén történtek. Nem véletlenül került a prioritások közé ez az ágazat, hiszen győzelmében nagy szerepet játszottak a válság által sújtott, szénkitermelő államok szavazói.

Kampányában pedig a hazai energiatermelés önállóságának növelését, az olaj- és gázipar, valamint a szénbányászat fejlesztését ígérte. Ettől függetlenül, a korábbi évek beruházásainak és a palaolaj-forradalomnak köszönhetően idén az amerikai kőolajtermelés meghaladhatja a napi 10 millió hordót, amely 1970 óta a legmagasabb érték.

Az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatalának (EIA) előrejelzése azt vetíti előre, hogy az Egyesült Államok a világ vezető olajkitermelőjévé léphet elő, megelőzve Szaúd-Arábiát és Oroszországot.

Trump számos, a Barack Obama idején hozott környezetvédelmi rendelkezést dobott a kukába. Elnöki rendeletben döntött az üvegházhatású gázok mérséklését előíró szabály hatályon kívül helyezéséről, és a szénbányászati engedélyek moratóriumának feloldásáról.

Környezetvédők tiltakoznak a Keystone XL olajvezeték megépítése ellen

Környezetvédők tiltakoznak a Keystone XL olajvezeték megépítése ellen

Míg elődje megtiltotta a sarkvidéki olaj- és gázmezők kutatását, addig a republikánus többségű képviselőház tavaly év végén zöld jelzést adott a fúrások megindítására. A másik nagy horderejű döntése a sokat bírált Keystone XL vezeték engedélyezése volt.

Trump fosszilis energiahordozókra építő politikáját számos bírálat érte, elemzők arra számítanak, hogy növekedni fog az ország üvegházgáz-kibocsátása. Nem okozott nagyobb meglepetést, amikor az elnök nyár elején bejelentette az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből.

A republikánus elnök és a konzervatív többségű törvényhozás számos engedményt tett a pénzügyi szektor felé is. A bankok szerint a válság után meghozott, a jelzálog-hitelezés feltételein is szigorító Dodd–Frank-törvény megköti kezüket, csökkenti a hitelezést, és ezzel a növekedés ellen hat.

A bankszektor és a republikánusok közötti jó kapcsolat évtizedekre nyúlik vissza, így nem csoda, hogy Trump nyitott a pénzintézetek kéréseinek teljesítésére. A Dodd–Frank-törvény módosítása jelenleg is folyamatban van.

Összességében a szövetségi szabályok egyszerűsítése pozitív hatással volt a kisvállalkozói üzleti körre, de a nagyvállalatok is üdvözölték a változásokat. Az amerikai üzleti bizalmi indexek ennek hatására megugrottak.

Csúszásban az infrastrukturális fejlesztések

Republikánus elnökjelöltként Trump egyik legfőbb kampányígérete volt a lerobbant amerikai infrastruktúra felújítása. A nagyszabású és igencsak szükséges, az állam és a magánszektor közös finanszírozásán alapuló gazdaságélénkítő program megvalósítása azonban háttérbe szorult az egészségügyi reform elbukása után, majd a politikailag még fontosabb adóreform került előtérbe. Fehér házi források szerint Donald Trump még január 30-i évértékelő beszéde előtt újra előáll terveivel.

A Bloomberg értesülései szerint Trump 200 milliárd dolláros szövetségi szerepvállalást jelent be, amelyhez a magánszféra és az államok további 800 milliárdos dolláros hozzájárulását várja. Szakértők szerint viszont ennek a duplájára is szükség lehet, ugyanis olyan rossz állapotban vannak az amerikai utak. Korántsem biztos azonban, hogy sikerül az elnöknek a tervet átvinni a törvényhozáson.

A republikánusok ugyanis rászorulnak a demokraták szavazataira, és a 2018-as kongresszusi választások előtt nem valószínű, hogy átmegy a republikánusok számára fontos törvénytervezet – nyilatkozta a Híradó.hu-nak Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Egybehangzó vélemény, hogy a program, mind rövid, mind hosszú távon jelentős lökést adhatna az amerikai gazdaságnak, amely idén akár három százalékkal is nőhet, ám a növekedést 2018-ban leginkább az adóreformot övező kedvező kilátások fűtik.

Adócsökkentés

Elemzők szerint az adócsomag decemberi elfogadása a belpolitikai vitákkal, botrányokkal is terhelt Trump-elnökség első évének eddigi legnagyobb gazdaságpolitikai eredménye.

Az adóreform legfontosabb eleme a vállalati nyereségadó mérséklése 35 százalékról 21 százalékra, bár a kampányban ennél alacsonyabb számok is elhangzottak. Az adóreform célja az amerikai cégek versenyképességének növelése és a külföldre kihelyezett gyártókapacitások hazacsábítása.

Az adócsökkentéssel a vállalati társasági adó a globális átlag szintje alá süllyed és elsősorban a hazai piacon működő cégeket segíti – mondta Kovács Bálint. Leginkább a belföldön termelő ipari cégek, a regionális bankok, a kiskereskedelmi láncok vagy a légitársaságok nyerhetnek az adócsökkentéssel.

Jeff Bezos, az Amazon alapítója még 2012-ben bemutatja az egyik érintett készüléket, a Kindle Paperwhite-ot.  (Fotó: Reuters/Gus Ruelas)

Jeff Bezos, az Amazon alapítója még 2012-ben mutatta be a Kindle Paperwhite-ot (Fotó: Reuters/Gus Ruelas)

A nagy nemzetközi amerikai cégek eddig alacsonyabb effektív adókulccsal dolgoztak, így egyfajta kiegyenlítődés valósul meg a belföldön működő cégek javára – tette hozzá. Az intézkedések gazdasági hatásai csak később lesznek láthatók, várhatóan a második fél évben.

A gazdaságpolitikai döntéshozók arra számítanak, hogy az adócsökkentéssel elért eredménytöbbletet a cégek beruházásokra, a hitelezés növelésére használják, amelyek a gazdasági növekedés gyorsulásához vezethetnek.

Becslések szerint a reformcsomag tíz év alatt 1,5 ezer milliárd dollárral növelheti az Egyesült Államok jelenlegi, majdnem 20 ezer milliárdos államadósságát.

Amerikai közgazdasági körökben heves vita folyik az adócsomag gazdasági hatásairól. Kormányzati körök éves szinten 0,7 százalékos többletnövekedéssel számolnak, kritikusok szerint viszont ezek a becslések túlzók.

Az adócsökkentés kihirdetése óta az amerikai vállalatok sorra jelentik be a béremeléseket, emiatt növekedhet a fogyasztás, amely az amerikai GDP kétharmadát adja, így ez is lökést adhat az idei növekedésnek – közölte a Híradó.hu-val a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely.

Áramlik vissza a pénz

A trumpi adótörvények egy másik fontos pillére, hogy a hazautalt pénzek után egyszeri adót kell fizetni. Trump a kampányban sokat bírálta a nagy techcégeket, mint a Google, Facebook vagy az Apple azért, mert termelőkapacitásaikat és nyereségüket is külföldön tartják. Trump egyébként sem nézte jó szemmel, hogy a Szilícium-völgy nagy játékosai jó kapcsolatokat ápoltak az előző demokrata vezetéssel.

Ezek után jött az Apple szerdai bejelentése, hogy 258 milliárd dollárnyi, külföldön tartott nyereségét utalja haza, és ezzel 38 milliárd dollár adót fizet. A kaliforniai óriáscég a következő öt évben 350 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, és 20 ezer új munkahelyet teremt.