Nem kizárt, hogy több villámra, zivatarra kell számítani a következő években

 

Megint tragédiát okoztak a villámok. Csütörtökön az osztrák Alpokban a magyarok körében is népszerű Dachstein gleccser közelében halt meg egy német túrázó villámcsapás miatt. Mindez alig egy héttel azután, hogy 5 áldozatot követeltek a zivatarok a Magas-Tátrában, sőt azóta már az Alacsony-Tátrában is voltak sérülések – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/EFE/Javier Etxezarreta)

Allaga Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a villámok, zivatarok számának megsokszorozódásának a globális felmelegedés az oka és az sem kizárt, hogy egyre többre kell majd számítani az elkövetkezendő évtizedekben.

Tapasztalat nélkül nem szabad elindulni a hegyekbe

A villámcsapások miatti balesetek azért is „szaporodtak el”, mert sokkal több ember él városi körülmények között, mint korábban, így fokozatosan nő az igény a természetbe való eljutáshoz. A nagyobb igény miatt egyre több utat nyitnak meg a hegyvidékeken, és mivel olvadnak a gleccserek és a hótakarók, magasabbra is képesek mászni az emberek.

A probléma az, hogy sokan felkészületlenül, tájékozatlanul és tapasztalat nélkül indulnak neki a hegyeknek, ezért nincsenek tisztában a hegyi körülményekkel. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem mozognak biztonságosan és nem számítanak arra, hogy a magasban pillanatok alatt változhat az időjárás, ráadásul

nem is tudnak erre megfelelően reagálni.


A természetbe indulás megnövekedett igényének most az a következménye, hogy egy-egy helyen tömegek képesek összegyűlni a hegyen.

Nehezebb megjósolni a várható időjárást egy magashegységben

Egy vihar esetén, ha el is indulnak az emberek lefelé, sokszor nem tudnak gyorsan haladni, hiszen legtöbbször egynyomos az ösvény, amely lefelé vezet. Ezt ki lehet küszöbölni azzal, ha az illető nem a kijelölt helyen megy, viszont ezzel önmagát és másokat is veszélybe sodorhat, ugyanis köveket indíthat meg.

Az időjárás előrejelzését sokkal nehezebb megjósolni egy magashegységben, mint egy alacsonyabban fekvő helyeken. Ez azért van, mert az előrejelzés alapja numerikus, vagyis számítógép segítségével történik, ez viszont sokkal pontatlanabb „képet” ad a közelgő időjárásról a hegyi környezetben, mint például a tengerszint közelében.

Ha a Tátrában járunk, ne lepődjünk meg azon, ha egy felhőben találjuk magunkat, hiszen nyáron e hegység igencsak vonzza a zivatarokat. A rossz időjárást ki lehet cselezni azzal, ha reggel indulunk a hegyre, mivel

a felhők délutánra gyűlnek össze.

„A mostani eset a Tátrában egy nagyobb zivatarrendszer volt sok villámlással, amely lassan mozgott, így időben lehetett észlelni a vihar közeledtét, ráadásul  az előrejelzés is viszonylag pontos volt most” – fejezte be Allaga Tamás.