A perc, ami több százezer ember halálát okozta

 

Átlagos kedd délután volt Hispaniola szigetén, az emberek a szigeten osztozó két országban, a Dominikai Köztársaságban és Haitin is élték a karibi életet. Ez egy csapásra megváltozott 16 óra 53 perckor, amikor a sziget nyugati felét elfoglaló Haiti fővárosa közelében, 13 kilométeres mélységben kipattant tektonikus erők hatására hirtelen megrengett a föld, mérhetetlenül hatalmas pusztítást és máig tartó károkat okozva a világ egyik legszegényebb országának. Nyolc éve történt, hogy akár 300 ezernél több haiti állampolgár is meghalhatott a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésben.

Gigantikus energiák szabadultak el a 13 kilométeres mélység alatt, hiszen az epicentrumtól majdnem 600 kilométerre fekvő Puerto Ricón is lehetett érezni a rengéseket, amelyek között volt két 5-ös erősségűnél nagyobb utórengés is, és egy teljes várost, Léogâne-t több méterrel megemelt a korábbi tengerszint feletti magasságához képest.

Illusztráció (MTI: Bálint Marcell)

Megsemmisült vagy megrongálódott a főváros épületeinek legnagyobb része, így az olyan híres épületek, mint az elnöki palota, a nemzeti katedrális, valamint az ENSZ helyi központja is. Szinte az összes kórházat evakuálni kellett, annyira megrongálódtak a katasztrófában. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint az akkor tízmilliós országban hárommillió embert érintett a természeti katasztrófa.

Nem hagyta magára a nemzetközi közösség azonban Haitit: az ENSZ, a dél- és az észak-amerikai országok mellett Oroszország és az európai országok is küldtek mentőcsapatokat, valamint segélyszállítmányokat a földrengés okozta károk enyhítésére, valamint az újjáépítési munkálatok megindítására. Magyarországról a Magyar Református Szeretetszolgálat csapata vette ki részét a munkálatokból.

Nem javított azonban a helyzeten, hogy két héttel a katasztrófa után befejezték a túlélők keresését. Súlyosbította az is az áldatlan állapotokat,  hogy azonnal járványok ütötték fel a fejüket.

Több katasztrófát hozhat a jövő?

Az Enriquillo-Plantain Garden-törésvonalnak ugyanaz a zónája repedt fel hét évvel ezelőtt, amelyik a nyilvántartások alapján a 18. század elején, ebből arra következtettek kutatók, hogy a későbbiekben a helyieknek még erősebb földmozgásokra kellene felkészülniük.

William Bakun, az Amerikai Geológiai Szolgálat szakembere egy 2012-es kutatás végeztével úgy fogalmazott: a 2010-es katasztrófa elsősorban „a nem megfelelő építkezési gyakorlat miatt” volt annyira pusztító, és sürgeti, hogy a jövőben változzanak a haiti szabványok a veszélyre való tekintettel.