Felértékelődik az innováció az európai agrárvitákban

 

Zajlik az Európai Unió következő hét évének költségvetési vitája, amelyben a mezőgazdaság és az agrárpénzek jövője a legfontosabb fejezet, és ez okozza a legtöbb vitát is a tagállamok között. Az Európai Bizottság tavalyi, eredeti tervezetét a tagországok gyakorlatilag egységesen utasították el.

A jövőre való felkészülésnek ugyanakkor van egy konszenzusos fejezete, mégpedig az innováció kiemelése, amelyben Magyarország sem áll rosszul – közölte Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Véleménye szerint olyan folyamatok zajlanak az Európai Unióban, amelyek meghatározzák a jövő agrár- és támogatáspolitikáját is. Az európai parlamenti választások után egy új összetételű parlament állt fel, amelyben megerősödtek a zöldek és a liberálisok, és ez hatással lehet az agrárpolitikára is – mondta.

Arról is beszélt, hogy ez már érezhető az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen első száz napos programjának néhány javaslatában is, amelyben szerepet kaphatnak az éghajlatváltozás okozta folyamatok, emissziós csökkentések, vagy például a körforgásos gazdaság erősítésének a tervei is.

Szerinte a legnagyobb kérdés, hogy csökkenő forrásfelhasználás mellett, hogyan lehet az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedéseket erősíteni, vagy nagyobb arányban elvárni a gazdálkodóktól, hogy közben igazodjunk a világban zajló versenyképességi folyamatokhoz.

Hangsúlyozta, Magyarország tekintetében a forráselvonás ebben a ciklusban még nem lesz számottevően érezhető, mert nemzeti támogatással sikerült majd ezt viszonylag kiegyenlíteni. Hosszú távon azonban a digitális mezőgazdaság erősítése és a precíziós technológiák bevezetése jelentheti a megoldást.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo

A címlapfotó illusztráció.